Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Forrás és érték - Erdélyi Szabolcs: AZ MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárában őrzött műszaki iratok forrásértéke

Az MNL K.E. Megyei Levértárban örzött műszaki iratok forrásértéke 57 idegenforgalmi hasznosítására készült tervek azért különösen érdekesek, mert az iratanyag rendezés idején folyt a felújítása. XXIX.43. Oroszlányi Költségvetési Üzem (1974) 1984–1990 (1993) 3,36 ifm (28 kisdoboz). Zömében az autóbusz-pályaudvar és az NKR (nagyközösségi antenna rendszer) tervei találhatók itt, mellette a városi tanács épületének rekonstrukciója és közműtervek. XXIX.44. TESZO Rt. (Tatai Településszolgáltatási Részvénytársaság, 1990-ig Tatai Városi Tanács VB Költségvetési Üzem) 5,04 ifm (42 kisdoboz) Ábécé rendben a

városi lakótelepekre, műemléképületek felújítására, közintézmények épületeire, szabadtéri színpadra, szennyvíztisztító telepre vonatkozó tervek. Ezeken kívül a környékbeli

településeken lévő óvodák, iskolák, orvosi rendelők tervei; Balatonszepezden úttörő-

tábor, Balatonvilágoson üdülő. Bányaműszaki Felügyelőségek (KBF) A bányakapitányságokat 1949-ben megszüntették, helyükbe a Nehézipari Minisztérium

bányarendészeti kirendeltségei léptek. A négy bányakapitányság székhelyén kívül (Budapest, Miskolc, Pécs és Salgótarján) még öt helyen hoztak létre bányarendészeti kirendeltségeket (Ajka, Dorog, Várpalota, Ózd, és Tatabánya, majd 1952-től Veszprém),

ezek közül kettőt Komárom megyében Dorog és Tatabánya székhellyel. Nevük 1952ben Bányarendészeti Felügyelőségekre, 1953-ban Kerületi Bányaműszaki Felügyelősé-

gekre változott. 1978-ban a Tatabányai KBF illetékessége Győr-Sopron megye, Komá-

rom megye a dorogi járás kivételével és Fejér megye bicskei járása területére, a Dorogi

KBF Komárom megye dorogi járása és Esztergom város területére terjedt ki. Ezen kí-

vül a tatabányai KBF felügyelte az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemét,

a dorogi KBF pedig az utasítás mellékletében felsorolt Komárom megyei (Tatabánya

város kivételével) és Fejér megye Bicskei járási külfejtéses (agyag-, kavics-, homok-, mészkőmurva-, dolomit) bányákat is.

1 1982-ben megszűnt a Dorogi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, illetékességi területét a Tatabányai KBF vette át (1986-ig a Tatabányai KBF Dorogi kirendeltségeként működött).

2 1989-ben kibővült a Tatabányai

KBF illetékessége a szénbányászati tevékenység felügyelete területén, ekkor ugyanis az

Oroszlányi Szénbányák Márkus hegyi bányaüzeme mellett a Zsámbék térségében folytatott a szén kutatására és feltárására irányuló bányászati tevékenységet is hozzá utalták.

3 1990-ben a Tatabányai KBF illetékessége Győr-Sopron és Komárom megyék területére terjedt ki. A Dorogi Szénbányák, az Oroszlányi Szénbányák és a Tatabányai

Bányák létesítményei szintén hozzá tartoztak, függetlenül attól, hogy ezek melyik megye területén feküdtek.

4 1993. június 12-től a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.

törvény hatálybalépésével a bányaműszaki felügyelőségek neve bányakapitányságokra 1 Az OBF elnökének 1978-as utasítása az illetékességi területek megállapításáról 2/1978. OBF szám. 2 (Győr-Sopron megye, Komárom megye, Fejér megye bicskei járása és az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzeme.) Az OBF elnökének 1982-es utasítása az illetékességi területek megállapításáról

6/1982. OBF szám. Hatályos 1982. július 1. 3 Az OBF elnökének 1988-as utasítása az illetékességi területek megállapításáról 2/1988. OBF szám. 4 63/1990. (III. 27.) MT rendelet.