Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. szám - Forrás és érték - Boross István: Tervanyagok, műszaki dokumentációk átvétele és rendezése az MNL Veszprém Megyei Levéltárában

Boross István 42 ban történeti értékű is.” Ugyanakkor felvetődik a levéltáros örök dilemmája: a mit és

mennyit őrizzünk meg, valamint megéri-e az időráfordítás és a helynyereség szempontjából selejtezni. Érdemes néhány pillantást vetni az 1981-ben készített egyedi épületek selejtezési

jegyzékére.

15 (Lásd az 1. számú mellékletet!) Szerzője alapelvként rögzítette, hogy az egyes tervdokumentációkon belül differenciált módon az egyes iratfajták értékelését követő-

en történjen meg a selejtezés. A minden esetben megmaradó, illetve a minden esetben

selejtezendő iratfajták között az átmenetet azok az iratfajták képezik, amelyek a kiemelt jelentőségű építmények esetén kerülnek csak további megőrzésre. A tervezet

minden részletre kiterjedő alaposságára jellemző, hogy külön értékelte a tervdokumentációk szöveges és rajzos részeit, az egyes tervtípusok részletes bontásáig lemenően (pl.

gépésztervek). Az általában bölcsész-képzettségű levéltárosok számára is érthető, szabatos megfogalmazások a készítő azon felfogásával csengenek össze, hogy a levéltá-

rosnak nem kell értenie a mérnöki munka minden részletéhez, csak annyit, amennyi az

iratokból következik!

16 A kiemelt jelentőségű épületek fogalmát a tervezet szerzője a következőképpen

határozta meg: műemlék, műemlékjellegű, városképi jelentőségű épületek, népi építé-

szeti emléknek nyilvánított épületek, többszáz személyt befogadó középületek, közművelődési intézmények székházai (pl. nagyobb művelődési ház, színház, múzeum). Érdemes összevetni egy későbbi – a szakmában jobban ismert – definícióval:

17 társadalomtörténetileg, művelődéstörténetileg, építéstörténetileg fontos építmények,

műemlék építmények, egyéb szempontok alapján kiemelt jelentőségű építmény (szakmai vitát kiváltó építmény, vagy magasság, méret miatt), valamint sajátos építési tartalmú dokumentációk (tanulmány, tervpályázat, szakvélemény stb.). A gyűjteményhez megfelelő segédlet készítését is feladatként tűzte ki a munkautasítás. Az adatfelvételi lap tíz adat felvételét irányozta elő: 1. sorszám (TrF jelzet); 2. év

(kelet); 3. készítő tervező (vállalat, iroda) neve; 4. eredeti jelzet; 5. a terv tárgya, címe; 6. a terv fajtája; 7. a terv jellege (pausz, fénymásolt stb.); 8. terjedelem; 9. tükröződő példány (más levéltári előfordulási helyek levéltári jelzetét jelenti); 10. (raktári) jelzet. Az 1980-as években a Veszprémi Tervező Vállalat pauszaihoz (27,50 ifm) és a

TrF állag ún. általános sorozatához (39 ifm) készült a speciális segédlet papíralapon.

18 15 MNL VeML XXVI.700. A Veszprém Megyei Levéltár iratai 643/1981. Az egyedi épületek

(létesítmények) műszaki tervanyagának selejtezési jegyzéke. Készítette: Somfai Balázs. 16 Somfai Balázs hozzászólása a 2010. március 18-i esztergomi kerekasztalhoz, kézirat. 17 RÉFI OSZKÓ MAGDOLNA: Tervek és térképek levéltárainkban 2. Műszaki tervek az államosított építőiparban. Bp., 1990. 82–83. 18 Időközben excel formátumban is elérhetővé vált a Veszprém Megyei Levéltárban. MNL VeML

XV.18.b-c.