Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata

Kőmüves Mónika 12 5. Az iratok rendszerezése Az iratokat – így a delegációs iratanyagokat is – többféle szempont szerint lehet csoportosítani az újkori irattan szerint: ilyen az analitikus, szisztematikus és a genetikus

módszer. Ezeket felhasználva fogom rendszerezni a mintavétel során átnézett iratokat,

és igyekszem példákkal is alátámasztani. Anélkül, hogy az irattan vizsgálatának tárgyá-

val, az irat fogalmával bővebben foglalkoznék, meg kell említeni, hogy az elemzett (itt keletkezett és ide került) iratanyagok irattári jellegű iratok,

17 amelyek természetesen az

újkori, polgári kori iratkezeléshez kötődnek. 5.1. Analitikus irattan Az irat fejlődéstörténeti szempontú besorolása alapján lehet oklevél, levél vagy akta/ügyirat. Az általunk elemzett fondban mindhárom megtalálható. A díszes, a delegá-

ció elnöke és jegyzője által aláírt, valamint a záradék után az uralkodó és a közös miniszterek által hitelesített határozatok polgári kori oklevelek, míg a delegáció elnökének

címzett – tagságról lemondó, illetve a tagság meghívására érkezett köszönő – iratok némely esetben a félhivatalos levelek sorát gyarapítják. A fond, ezeket a kivételeket leszámítva, ügyiratokból áll. Az analitikus irattan az iratok külső és belső tulajdonságait állítja vizsgálata kö-

zéppontjába. Az iratok külső ismertetőjegyei

18 közé több elemzési mód tartozik, ilyen:  az iratanyag: az iratok döntő többségéről elmondható, hogy merített papírívekre ké-

szültek, de vannak köztük (írógéphez) másoló- és nyomdapapírok is.  az íróeszköz: írótoll (aláírás), fémtoll (aláírás, tisztázat céljából), ceruza (fogalmazvá-

nyok, ügyviteli megjegyzések esetén) és írógép, illetve nyomdagép.  írószer, íróanyag: tinta (fekete, kék, lila), grafit (szürke mellett kiemelésre piros és kék

színű), indigó és írógépszalag-festék (fekete, lila), bélyegzőfesték (fekete, kék).  írásjelfajta: betűírást, számjelírást, távírást, valamint gyorsírást alkalmaztak.  írásfajta: kézírás, gépírás, litográfia (kőnyomtatás), nyomtatás, sokszorosítás.  iratforma, iratméret: az ívet véve alapegységnek, ehhez viszonyítva lehet ½ ív, azaz a

lap vagy fólió alak, amely két, egy első és egy hátsó oldalból állt. Az első oldalon kezdődött a szöveg, folytatták a következőn, ha nem telt be mindegyik oldal, akkor az üresen maradt és így is hagyták tiszteletadásból. (Az 1906–1907-es iratanyagban azonban sokszor előfordult, hogy eltávolították az üres lapokat). Ha viszont betelt, akkor a következő ívet hozzáhajtották, így egy füzetet létrehozva. Ha több füzet kapott borítót

is, akkor már kötetről beszélhetünk. Ugyanakkor még létezett az elnöknek írt, a tagságról lemondó vagy azt megköszönő levelek formája, amelyeket ennél kisebb méretű, a

papírívet általában kétszer összehajtott, negyedrét alakú, ¼ ívű papírra írták, ez a quart 17 „Irattári jellegű iratnak azt az írásterméket tekinthetjük, amelyet valamely személyhez vagy szervezetnek

írtak, ő a címzettje, illetve

valamely személy vagy szerv saját belső használatára készítette meghatározott

céllal.”

B

ORSODI

, 2003

. 169. 18 B

ORSODI

, 2003

. 176

–

178.; H

ARASZTI

, 2009

. 348.