Levéltári Szemle, 66. (2016)

Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. szám - Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata

A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata 13 alak. Az 1906–1907. évi iratanyagban több alkalommal előfordult, hogy vízjelet

19 találtam, a Monarchia több papírgyárából szállították a papírokat, illetve nagyon ritkán elő-

fordult angol papír

20 is. A delegációs iratanyagban a birodalmi tanács többi országának

bizottsága által írt és az uralkodó által szentesített végleges határozatokat kisebb méretű fóliókra írták. A háborús, 1917-es évekbeli utolsó delegációs iratanyagra jellemző,

hogy vékonyabb papíron keletkeztek.  megpecsételés módja, anyaga: rányomott pecsétek, ezek anyaga: pecsétviaszos (a magyar

delegációé vörös), ostyapecsétes (a birodalmi tanács többi országai által küldött bizottságé). A századforduló közeledtével a fejléceken szárazbélyegzőt (dombornyomás),

fém- és később gumibélyegzős verziót is alkalmaztak, majd időszakunk végén megjelentek a nyomdai fejlécek.  boríték használata: nagyon kevés boríték maradt meg, kivéve a naplószerkesztő, a ké-

relmezők által küldöttek, valamint a tagságról lemondó levelek esetében, a táviratok

természetesen maguk voltak a borítékok. Az iratok belső ismertetőjegyei

21 közé az alábbiak tartoznak:  az iratot kibocsátó, a küldő fél neve és címe: az irat elején a bal felső sarokban szerepelt a küldő állami szerv neve, míg a címet csak a nem állami cégek esetében tüntették fel.

Ezek alatt szerepelt még a küldő szerv iktatószáma.  a címzés, a címzett neve és címe (esetleg rangja): általában az irat első oldalának alján szerepelt, ritkábban a szöveg tetején. Lehetett kollektíven (delegációnak vagy annak elnökségének), vagy személyre szólóan (az elnöknek) is címezni az iratokat. A címzéssel egy

vonalban, (általában) aláhúzva szerepelt a címzett tartózkodási helye (ez a várost jelentette (Wien, illetve Pest, Budapest), nagyon ritkán az utcanevet, házszámot). Amennyiben az elnöknek név szerint küldték az átiratot, akkor többnyire a teljes, őt megillető

rangját kiírták.  megszólítás: társadalmi rangra utaló jelző (nagyméltóságú, méltóságos, nagyságos, tekintetes) és a bizottsági tisztség együttese alkotta, vagy ha jó ismeretség volt az illetők

között, akkor egyszerű üdvözlés („Kedves Barátom!”, „Kedves Sógor!”).  bevezetés, azaz az előzmények leírása: nem jellemző, de ha van, akkor hivatkozás az

előzményekre.  rendelkezés (érdemi rész): miért állították ki az iratot, milyen intézkedést tettek vagy kérnek. Általában a „[...] van szerencsém [...] értesíteni/közölni [...]” formulát használták. 19 P

EDRONI (1991

. 43.) alapján ezek a Péterfalvi Papírgyár (általában a delegáció 1906

–

1907. évi előad

ói

ívein), Első Magyar Papíripari Rt. (szintén az előadói íveken), Zágrábi Papírgyár Rt. (

MNL OL K 8 D

ELEGÁCIÓ 29. csomó, 14. sz. 1906. előadói ív

, közös minisztériumok előterjesztése, pénzügyminiszteri

átirat papírja), Hermaneczi Papírgyár (

MNL OL K 8 DEL

EGÁCIÓ 29. csomó, 76. sz. 1906. előadói ív,

benne: elnöki iroda és irattár

leltárának papírja) termékei voltak. 20 MNL OL K 8 DELEGÁCIÓ 29. csomó, 5. sz. 1906. előadói ív, és a 6. sz. 1906. előadói ívben lévő át

irat papírja: angol korona rajzos, alatta ENG

LISH / DOUBLE PARCHMENT / G.C.P.L. / LONDON feliratú; míg a 31. sz. 1906. előadói ívben lévő meghívó tájékoztató papírja virágok és indák között CE

YLON / IVORY NOTE PAPER feliratú. 21 B

ORSODI

, 2003

. 178

–

179.; H

ARASZTI

, 2009

. 348

–

349.