Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: Rádió és Televízió. Az MSZMP irányító tevékenysége a könnyűzenei műsorpolitikában a hatvanas években
Csatári Bence két nem lehetett összefüggésbe hozni a bűnözéssel, noha a hatalom ezt akár a rádióadásokon keresztül is igyekezett minél jobban sugallni.9 A jelentés pontosan leírta kialakulásuk körülményeit, amiből megtudhatjuk, hogy egyforma öltözetük, hajviseletük volt, és hazatért disszidensek is csapódtak hozzájuk. A huliganizmus kialakulásának okát legfőképpen abban látták, hogy nem volt elég szórakozóhely Budapesten, amihez hozzájárult a fiatalok romantika-keresése. Ennek a konfliktusnak a kezelésére már korábban érdekvédelmi bizottságok létrehozásáról döntöttek, amelyek a BRFK és a KISZ KB delegáltjaiból álltak. Ezek működését eredményesnek ítélték meg, munkahelyeket, esetenként lakásokat biztosítottak a „megszelídített” galeri-tagok számára, amit ugyancsak propagálták a médiában, így a rádióban is.10 A párt vezető plénumái elé több könnyűzenei ügy került: az MSZMP KB Titkársága 1960. május 17-én tárgyalta a Magyar Rádió és Televízió tánczenekarának 1960. július 1—15. közötti utazását a franciaországi Antibes-be. A rádió zenei osztályának megbízott vezetője, Faludi Rß^sö — aki aztán huzamosabb ideig, szinte a rendszerváltozásig betöltötte a zenei főosztályvezető posztját — által vezetett 21 tagú delegációnak ezen a tanácskozáson engedélyt adtak az Európai Jazzfesztiválon való részvételre. A rendezvényen szerepeltek szovjet, lengyel, NDK és csehszlovákiai zenekarok, ami a titkárság beleegyező döntését megkönnyíthette, mint ahogy az is, hogy a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI) feladatköréből adódóan vállalta az utazás és az ezzel járó bürokratikus ügyintézés lebonyolítását. A küldöttségben a 18 zenekari tag mellett egy karmester és két közkedvelt énekes, Sárosi Katalin és Németh Lehel szerepelt. A utazáshoz azonban nem kaptak állami anyagi támogatást, így saját maguknak kellett előteremteniük a költségeket.11 A KISZ KB Intéző Bizottságának (IB) az ellenséges politikai erők jellemzését tárgyaló 1968. február 22-én tartott ülésén, amelyet az 1966. április 26-ai MSZMP PB határozatának végrehajtása kapcsán szerveztek, szintén esett szó a rádió munkásságáról. 9 Budapesten 104 galeri működött 1020 fiatallal a párt végrehajtó bizottságának 1961. december 22-ei ülésén elhangzottak szerint. (BFL XXXV. 1. a/4 — 1961. december 22.) A Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) 1961. január 3-án Budapesti galerik címmel nyitotta meg a 2240-es számú objektumdossziéját, amely a rendszerváltozáskor megsemmisült, a benne található jelentések azonban az ügynökök munkadossziéjában fennmaradtak. (SEBŐK, 2002. 147. 10 BFL XXXV. 1. a/4 — 1961. december 22. — A galerik kérdésével a belügyi szervek több alkalommal is foglalkoztak. 1970. május 20-án például az ifjúságvédelem témájában tartottak rendőrparancsnoki értekezletet, amelynek előkészítő fázisában Győrök Ferenc ezredes, a főkapitány bűnügyi első helyettese készített értékelést a fővárosi galerik helyzetéről. Ebben szintén szerepet kapott a galerik preventív bom- lasztása. (BFL XXIV. 1. 111-025/4-1970) A problémáról lásd még: GYŐRÖK FERENC: A visszaesés és a fiatalok - Harc az ifjúsági bűnöző csoportok ellen. Belügyi Stymie. IV. évf. 1966. 9. sz. 36-45.; Magyar Ken- dőrXXIl. évf. 1968. 27. sz. 7., 28. sz. 7., 29. sz. 7., 30. sz. 7.,. 31. sz. 7., 32. sz. 7.,. 33. sz. 7. A Győrök Ferenc és S^endrői Sándor által publikált cikksorozatban szó esett a galerik politikailag káros hatásáról, a munkanélküliségéről, akik ugyanakkor kiálltak Kuba és Vietnam harca mellett. A beatzenekarokkal is összefüggésbe hozták őket, megemlítve, hogy még mindig jobb, ha magyar zenészeket hallgatnak, mint nyugatiakat. Ugyancsak kiemelték szovjetellenességüket, ijj. Barta István általuk zavarosnak tartott nézeteit, a beat-hippi kirándulásokat, jelvényeiket, az Abbázia éttermi incidenst és a beatmiséket. Konklúzióként visszaszorulásukról adtak hírt. « MNL OL M-KS 288. f. 7. cs. 78. ő. e. 5. 47
