Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Műhelymunkák - Csatári Bence: Rádió és Televízió. Az MSZMP irányító tevékenysége a könnyűzenei műsorpolitikában a hatvanas években
Rádió és Televízió. Az MSZMP irányító tevékenysége... nem bízták a véletlenre a zeneszámok sugárzását, ha úgy ítélték meg, inkább nem tűzték műsorra azokat. A sanzonbizottságról egyébként 1976-ban a párt 1974-es közművelődési határozatára utalva Kőháti Zsolt, a TKKO munkatársa — egy kulturális minisztériumi átiratra reagálva — nem kis merészséggel azt állapította meg, hogy a Magyar Rádió küldöttjét is magában foglaló testület6 teljesen funkcióját vesztette, ezért meg kellett volna szüntetni. Állítását azzal támasztotta alá, hogy a bizottság döntései nem voltak kötelezőek egyik szórakoztatóipari intézményre sem, ráadásul a rádió és az MHV a grémium által elfogadott számok egy részét még ezen túlmenően saját hatáskörében negligálhatta, ha úgy ítélte meg, hogy az adott zeneszám sértette a szocialista erkölcsöt, vagy bármiféle skrupulus vetődött fel vele kapcsolatban. Az MSZMP illetékes vezetői a Magyar Rádiónak már az ötvenes évek végén fontos szerepet szántak a könnyűzenéhez is kapcsolható galerik megfékezésében, noha ezek megítélését illetően kezdetben a pártban bizonytalanság volt. A rádiónak ezzel kapcsolatos munkáját az MSZMP KB TKO munkatársai felemásan értékelték, voltak, akik nem találták szerencsésnek a rádiós műsorok keretein belül beszélni erről a problémáról, mondván, hogy ez csak népszerűsíti a huligánok at. Más vélemény szerint viszont egyenesen ki kellett volna élezni ezt a polémiát a műsorokban a KISZ és a galerik közötti ellentétes életmódról és szemléletről.7 A párt megítélése szerint azonban ebben a kérdésben már nem volt elegendő a társadalmi szervezetek mozgósítása, bár a KISZ szintén foglalkozott a kérdéssel, s ez időnként megjelent a rádió adásaiban is. KISZ KB IB 1959. június 17-ei ülésén a párt ideológiai megnyilatkozásainak hatására tárgyalta a huliganizmus jelenségét.8 Ennek során a KISZ KB első titkára, Komócsin Zoltán vetette fel az amerikai könnyűzenei divathullám egyik jelensége, a hipster jellemzésének szükségességét. A téma felmerülésekor megegyeztek abban, hogy ez a kifejezés a Magyarországon használatos jampeccel volt egyenlő. A jelenséghez tartozott a rock and roll zenei stílusirányzat és a galerik fogalma, utóbbival kapcsolatban tisztázták, hogy a fiatalok nagy százaléka tömörült ekkor kisebb közösségekbe, ám többségü6 A kéthetente ülésező Táncdal- és Sanzonbizottság meghatározó szerepet játszott, mert akinek a dalszövege nem ment át a szűrőjén, az sehol nem szerepeltethette szerzeményét nyilvánosan. A zenészek úgy vártak egy-egy döntést az ülés helyszínének folyosóján, mint „a szülőszobánál a leendő édesapák újszülöttjükre”. (Benkő László közlése Silló Sándor: Könnyű zene, nehéz ének (2005) c. filmjében.) A sanzonbizottságot kijátszandó Bródy János kitalálta, hogy minden lemezre 2-3 számmal többet írjanak, amelyek a szocializmus mércéjével mérve biztosan felháborodást keltenek, viszont így a többi dalt továbbengedték a rostán, miközben az igazán mély értelmű társadalmi kritikákat a maradék, hanglemezre került zeneszámokban rejtették el. (Bródy János személyes közlése. 2006. február 11.) A sanzonbizottság általában előre megírt formaszövegeket küldött ki a szerzőknek: „Értesítjük, hogy [. ..] c. dalát a Bizottság elfogadta, és erről a Szerzői Jogvédő Hivatalt értesítette.” A szövegek fontossága a Szakszpfon-szóló című szám esetében domborodott ki, mert itt odaírta a bizottság, hogy „terjesztéséhez a Bizottság hozzájárulása nem szükséges, mivel az nem szöveges szám.” Az el nem fogadott számok szövegeihez fűzött leggyakoribb megállapítások: „kezdetleges”, „szakmai szempontból nem felel meg a követelményeknek’, „nem elég ötletes, jellegtelen, kevéssé sikerült alkotás”, vágj' „a szöveg nem alkalmas tánczenében történőfeldolgozásra”. (Artisjus Irattár. (AI) - Dokumentációs és Felosztási Osztály. Táncdal- és Sanzonbizottság, valamint Magyar Nóta- és Műdalbizottság jegyzőkönyve az engedélyezett művekről.) 7 MNL OL M-KS 288. f. 33. cs. 1959/10. ő. e. 174-192. » PIL 289. f. 3. cs. 41. ő. e. 9-34. 46
