Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában

Hajagos Csaba szú távú megőrzése érdekében született meg.* 24 Az e-levéltár néven, 2013. október 1- vel, működését megkezdő informatikai rendszer mind a hagyományos papíralapú ira­tok nyilvántartási és metaadatait, mind az elektronikus iratok egységes, integrált tárolá­sát és kezelését igyekszik biztosítani. A levéltárak informatizálódásával, illetve az irattá­ri munka egyre inkább informatikai tevékenységgé válásával a klasszikus levéltári se­gédtudományokra épülő iratkezelési tevékenység25 az átalakulás pályájára kényszerűi. Hogy az információs technológia fejlődése milyen távlatokat nyit ki a kulturális örök­séget feltáró tudományok szolgálatában, erre a választ a következő 50-70 év elmúltával adhatjuk meg. Annyi bizonyos, hogy a kutatói létszámok emelkedése érdekében köny- nyebben ádáthatóbbá és „karosszékből elérhetővé” kell tenni a levéltári anyagot. Hogyan válik a fotó a nemzeti emlékezet részévé? A sajtó és a fotográfia házassága A fentiekben részletezett levéltárban végzett kutatási tevékenység alakulása és a levél­tári paradigmaváltás alapjaként vizsgált archivisztika a mai kutatói igényeknek való megfeleléssel tulajdonképpen elismeri azt a tényt is, hogy a vizualitás vonzereje a 21. században megkérdőjelezhetetlen. Ez a tény a társadalomban több helyen is megjele­nik, leggyorsabban korunk egyik nélkülözhetetienné vált csatornáján, az Internet által biztosított online közösségi portálokon. Az alapvetően marketing célokra tervezett Facebook26 olyan lehetőségeket is hordoz magában,27 amelyekre a tudományt művelő intézményeknek, közöttük a levéltáraknak is figyelnie kell, hiszen sorra alakulnak azok a személyes és közösségi múlt iránt érdeklődő csoportok, amelyek a vizuaütásra (fotó­gráfia, irat digitalizáció stb.) épülő történeti kérdések feldolgozására vállalkoznak. Ilyen például „Az élet a régi Kecskeméten” közösségi zárt csoport 2014 januárjában 5621 taggal működött 2014. januárjában, miközben a levéltárak látogatottsága 2006 óta fo­lyamatosan csökken. A felhasználók által megosztott képek nagy része Kecskemét ko­rabeli városképét-szerkezetét igyekszik bemutatni, amelyek örökségvédelmi szem­pontból is kiemelkedően fontosak, és azt bizonyítják, hogy a fotók is a digitális örök­ség részei. Mielőtt viszont belekerülnének ebbe a halmazba, a levéltári anyag részét al­kotó fotók vizsgálatában a levéltárosokra is nagy feladat vár, a digitalizációt végző szakemberekről nem is szólva. kész nyilvántartására, közzétételére és hosszú távú megőrzésére. A projekt megvalósulásával lehetőség nyílik a rendszer közoktatásban történő alkalmazására is. 24 Horváth, 2013. 31-38. 25 Kecskeméti, 2005.104. 26 A digitális anyagok szövegekből, adatbázisokból, álló és mozgó képekből, hanganyagokból, grafikákból, szoftverekből és weboldalákból állnak, széles körű és növekvő mértékű formátumok között. Gyakran mú- lékonyak, és átgondolt gyártást, kezelést és menedzsmentet igényelnek, hogy fennmaradhassanak. (Forrás: Charta, 1. cikkely) 27 A Facebook egy sor olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek segítségével közösségek alakulhatnak, emberközelivé tehetőek bizonyos tudományok, kutatási eredmények oly módon anélkül, hogy a hálózaton felhasználóként jelenlévő személy anyagi vagy fizikai áldozatot hozna érdeklődése kielégítése céljából. Cél­ja a figyelemfelkeltés, az ismertség növelése. - Lásd ehhez: NÁDASDY—PANKÁSZ, 2010. 1—3. 40

Next

/
Thumbnails
Contents