Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában

A. fotó, mint a nemzeti emlékedet „lényomata”... önálló kutatási tevékenység útján indítsuk el az említett csoportba tartozó levéltári ku­tatások iránt érdeklődőket. Jogosan állapítja meg tehát Kecskeméti Károly,19 hogy je­lenleg a hagyományos levéltártan a globális archivisztika információs tudományává alakult át, hiszen minden levéltári tevékenység a raktártér-elosztásától az állományvé­delem utolsó mozzanatáig számítógépes technológiát igényel. Ezzel kapcsolatosan fo­galmazta meg Mikó Zsuzsanna a főbb problémák közül azt is, hogy a kutatótermek nem működhetnek hasznosan számítógépek nélkül, ugyanis a kutatók az adott intéz­ményben nem érik el az elektronikus nyilvántartásokat.20 21 22 Az informatikai felszereltség hiánya nem csak ezen a területen okozhat problémát: a közigazgatási és magánszektor iratképző szervei esetében az iratok gyakorlatilag egytől-egyig elektronikus úton ké­szülnek, amelyeknek célszerű lenne ebben a formában bekerülniük a levéltári állo­mányba. Az UNESCO éppen ebből a célból határozta meg az elektronikusan képzett iratok fogalmát, amelyet a digitális örökség halmazában igyekezett összefoglalni. A di­gitális örökség védelméről szóló charta a következőképpen határozza meg a fogalmat és ratifikálja annak védelméről szóló előírásokat: „M digitális örökség a% emberi tudás és kifejezésmód egyedülálló) forrásaiból áll Kulturális, ne­velésügyi, tudományos és adminisztratív forrásokat foglal magába, valamint technikai, jogi, orvosi és más informádókat, melyek digitálisan lettek megalkotva, vagy létező analóg forrásokból digitális formába lettek öntve. Abban az esetben, ha ezek a források „digitálisan születtek”, semmilyen más formában nem léteznek, csak digitálisan. ,A tagállamoknak megfelelő jogi és intézményi háttérre van szükségük, hogy biztosíthassák digitális örökségük védelmét. — közgyűjteményekről beszé­lünk, tehát ez a közhatalom joga és felelőssége. A nemzeti megőrzési politikák kulcselemeként az archívumokkal kapcsolatos törvényhozásnak, és a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, és más nyilvános gyűjteményeknek fel kell ölelniük a digitális örökséget. A törvényesen tárolt digitális örökségi anyagokhoz való hozzáférést — ésszerű szigorítások mellett — biztosítani kell, anélkül, hogy az károsan befolyásolná normális felhasználásukat. A hitelesség érdekében jogi és technikai hálózatok kiépítése elengedhetetlen a digitális örökség mani­pulálásával, vagy nemzetközi megváltozatásával szemben. Mindkettőhöz az szükséges, hogy a tar­talmat, a file-okat és a dokumentááókat a szükséges mértékben védjék meg hogy a felvételek eredeti­sége biztosítva lehessen.,>22 (Az autentifikációs eljárásoknak köszönhetően ma már ugyano­lyan nehéz hamisítani egy elektronikus iratot, mint annak papír alapú megfelelőjét.) Ebből a célból hozta létre a Magyar Nemzeti Levéltár az elektronikus levéltári rendszert,23 amely a nemzeti adatvagyon maradandó értékű részét képező iratok hosz­19 KECSKEMÉTI, 2005. 101—104. (A cikk a szerző hozzájárulásával és némileg átszerkesztve „Levéltár és emlékezet. Levéltári paradoxonok’’ címmel megjelent a levéltári Szemle 2012. 1. számában, 5—17.) — Kecskeméti Károly 1986—1998 között a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) alkalmazásában állt. 1961-től 1998-as nyugdíjazásáig az ICA titkárságának vezetője. 20 Mikó, 2012. 7. 21 Charta, 1. cikkely. 22 Charta, 8. cikkely. 23 A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a NISZ Nemzeti Infokom- munikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) 2008 óta dolgozott az Elektronikus levéltár megvalósításán, a Konzorciumhoz 2013-ban a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is csatlakozott. A projekt célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, napra­39

Next

/
Thumbnails
Contents