Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában
A. fotó, mint a nemzeti emlékedet „lényomata”... önálló kutatási tevékenység útján indítsuk el az említett csoportba tartozó levéltári kutatások iránt érdeklődőket. Jogosan állapítja meg tehát Kecskeméti Károly,19 hogy jelenleg a hagyományos levéltártan a globális archivisztika információs tudományává alakult át, hiszen minden levéltári tevékenység a raktártér-elosztásától az állományvédelem utolsó mozzanatáig számítógépes technológiát igényel. Ezzel kapcsolatosan fogalmazta meg Mikó Zsuzsanna a főbb problémák közül azt is, hogy a kutatótermek nem működhetnek hasznosan számítógépek nélkül, ugyanis a kutatók az adott intézményben nem érik el az elektronikus nyilvántartásokat.20 21 22 Az informatikai felszereltség hiánya nem csak ezen a területen okozhat problémát: a közigazgatási és magánszektor iratképző szervei esetében az iratok gyakorlatilag egytől-egyig elektronikus úton készülnek, amelyeknek célszerű lenne ebben a formában bekerülniük a levéltári állományba. Az UNESCO éppen ebből a célból határozta meg az elektronikusan képzett iratok fogalmát, amelyet a digitális örökség halmazában igyekezett összefoglalni. A digitális örökség védelméről szóló charta a következőképpen határozza meg a fogalmat és ratifikálja annak védelméről szóló előírásokat: „M digitális örökség a% emberi tudás és kifejezésmód egyedülálló) forrásaiból áll Kulturális, nevelésügyi, tudományos és adminisztratív forrásokat foglal magába, valamint technikai, jogi, orvosi és más informádókat, melyek digitálisan lettek megalkotva, vagy létező analóg forrásokból digitális formába lettek öntve. Abban az esetben, ha ezek a források „digitálisan születtek”, semmilyen más formában nem léteznek, csak digitálisan. ,A tagállamoknak megfelelő jogi és intézményi háttérre van szükségük, hogy biztosíthassák digitális örökségük védelmét. — közgyűjteményekről beszélünk, tehát ez a közhatalom joga és felelőssége. A nemzeti megőrzési politikák kulcselemeként az archívumokkal kapcsolatos törvényhozásnak, és a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, és más nyilvános gyűjteményeknek fel kell ölelniük a digitális örökséget. A törvényesen tárolt digitális örökségi anyagokhoz való hozzáférést — ésszerű szigorítások mellett — biztosítani kell, anélkül, hogy az károsan befolyásolná normális felhasználásukat. A hitelesség érdekében jogi és technikai hálózatok kiépítése elengedhetetlen a digitális örökség manipulálásával, vagy nemzetközi megváltozatásával szemben. Mindkettőhöz az szükséges, hogy a tartalmat, a file-okat és a dokumentááókat a szükséges mértékben védjék meg hogy a felvételek eredetisége biztosítva lehessen.,>22 (Az autentifikációs eljárásoknak köszönhetően ma már ugyanolyan nehéz hamisítani egy elektronikus iratot, mint annak papír alapú megfelelőjét.) Ebből a célból hozta létre a Magyar Nemzeti Levéltár az elektronikus levéltári rendszert,23 amely a nemzeti adatvagyon maradandó értékű részét képező iratok hosz19 KECSKEMÉTI, 2005. 101—104. (A cikk a szerző hozzájárulásával és némileg átszerkesztve „Levéltár és emlékezet. Levéltári paradoxonok’’ címmel megjelent a levéltári Szemle 2012. 1. számában, 5—17.) — Kecskeméti Károly 1986—1998 között a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) alkalmazásában állt. 1961-től 1998-as nyugdíjazásáig az ICA titkárságának vezetője. 20 Mikó, 2012. 7. 21 Charta, 1. cikkely. 22 Charta, 8. cikkely. 23 A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a NISZ Nemzeti Infokom- munikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) 2008 óta dolgozott az Elektronikus levéltár megvalósításán, a Konzorciumhoz 2013-ban a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) is csatlakozott. A projekt célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson nagy mennyiségű elektronikus iratanyag pontos, napra39
