Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Forrás És Érték - Hajagos Csaba: A fotó, mint a nemzeti emlékezet „lenyomata” az MNL Bács-Kiskun Megyei levéltárának állományában
Hajagos Csaba suk az osztatlanul kapott örökséget. ”15 16 Ennek az örökségnek a megismerésére szolgált már az a Századok hasábjain 1873-ban megjelent indítvány is, ami nagymértékben hozzájárult a Magyar Országos Levéltár újjászervezéséhez. A több évig tartó folyamat végén a király Pauler Gyulái nevezte ki 1874-ben országos levértárnokként a levéltár élére. Az intézmény, a vidéki archívumokkal együtt a történettudomány egyik legfontosabb háttérintézményévé vált, rendeltetését az utókor számára is nyomatékosítva rögzítette: yyA történettudományi anyagkészletnek irodalmi értékesítését elősegíteni, megkönnyítve azoknak munkásságát, kik tudományos célból e levéltár irományait fölhasználni kívánják. [...] A levéltár tudományos használata minden módon megkönnyítendő lenne.”xb A kimondottan jogbiztosító, feudális jelleggel szemben rendkívül nagy újdonságként hatott a tudományos kutatók tevékenységét segítő szándék. A sorompó felengedése után a kutatói demokrácia 1950-ig rendkívül szűk keretek között működhetett, majd a levéltár közgyűjteményi jellegének erősödésével, a kutathatóság gátjainak átszakadásával, 1950-ben megindult egy mondhatni kutatási láz, amely nem kifejezetten a fenűekben említett tudományos kutatók számát, hanem azoknak a csoportosulásoknak a feltűnését jelentette, akik egyfajta új igénnyel/ekkel járultak a levéltárak kutatószolgálatai elé. A nemzeti emlékezet és az identitás tudat felerősödésének köszönhetően — az MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltárának tevékenységét vizsgálva — 2006-ig egy olyan kutatói létszámnövekedésnek lehettünk tanúi, amelyek bizakodásra adtak okot a levéltár jövőbeni közgyűjteményi mibenlétére. Ám az ekkor történt megtorpanás, majd az évről évre tapasztalható folyamatos érdeklődési mutató csökkenése a levéltárakat a korábbi eredményekhez képesti csökkenés okainak keresésére késztette.17 Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója Gondolatok a Magyar Nemzeti levéltárról című írásában fogalmazta meg, hogy levéltárak kutatószolgálati tevékenységében milyen ún. „újabb kutatói igényekhez” való idomulásra van szükség. Összefoglalójában nagy hangsúlyt helyez a levéltári rendszert és iratanyagot nem ismerő állampolgároknak nyújtandó módszertani segítségre, illetve a konkrét ügyekben való tanácsadásra, ugyanis a kutatószolgálaton dolgozó levéltárosoknak új típusú kapcsolatokat kell kiépíteniük a kutatókkal, amely egy, a korábbiaktól eltérő tájékoztatási stratégia alapján, személyes konzultációk és tematikus előadások megszervezésével18 képzelhető el. Az új szemléletmód természetesen időigényes és egyéb plusz tevékenységet vár el a levéltárosoktól, de ennek a levéltári paradigmaváltásnak nem érezhetik meg hatását azok a kutatók sem, aki az úgymond gyakorlott kutatói szemüvegen keresztül igyekeznek tevékenységüket végezni. Ennek egyetlen módja van, mégpedig az, hogy a kutatói segédanyagokat még könnyebben kezelhetővé és elérhetővé tegyük, a fejlett és magas színvonalú, szolgáltató szemléletmódú internetes tájékoztatás révén gyakorlatilag az 15 Renan, 1995.185. 16 UjVÁRY, 2012. 17-19. — A szerző a S%t%ad°k 1873. évi 1. füzetének 2. és 6. oldalát idézi: A^államlevéltári enquotejavaslata. 17 Péterné Fehér Mária, főlevéltáros-csoportvezető (Kossuth-tér) a csökkenés okait a családfakutatás iránti érdeklődés csökkenésében, az Interneten elérhető Family Search (digitalizált polgári anyakönyvek) megjelenésében látta. Túllépve a családfa kutatáson, a mind nagyobb arányú digitalizált iratanyag internetes elérhetősége ugyancsak az otthoni kutatást helyezi előtérbe. 18 Mikó, 2012. 5-8. 38
