Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Reis£ T. Csaba Ugyancsak ezen, legfelső sorban lévő könyvek elhelyezése és leemelése céljából az állványokra alkalmas magasságban fogantyúkat erősítettek. Az olvasóterem kerekded része körül elhelyezett raktárban az állványok sugarasan állíttattak fel; itt az állványok a belső oldalon 60 cm-re kerülnek össze, ami már kevésnek bizonyult. A kéziratgyűjtemény szekrényeit szintén fából készítették, de beüvegezték és sodronyhálóval borították. A padlóburkolat beton fölé helyezett linóleumból áll. Ez azonban nem bizonyult gyakorlatinak, mert folyton javítani kell. A könyvek szállítására háromkerekű, jól szerkesztett, 0,90 m magos, 1,10 m hosszú és 0,60 m széles tolókocsik állanak rendelkezésre. A kocsik felső része szétszedhető. Az építési költségek az épület felszerelésével együtt 2 300 000 márkára rúgnak. A központi fűtés gőzkazánjai, valamint légkamrái az épület pincéjében nyertek elhelyezést. A fűtés oly légfűtés, melynél a levegőnek a légkamrákban való felhevítése gőzcsövekkel történik. A légfűtés nem bizonyult alkalmasnak, mert a termekbe felszálló melegített levegő, dacára az alkalmazott tisztítókészülékeknek, a falak bepiszkolódását vonta maga után. A homlokzatok palotaszerű olasz renaissance stílusban terveztettek és szép faragott kővel burkoltattak. Ezen nagyszabású és palotaszerű kiképzéssel bíró könyvtárépületnek tanulmányozása a leendő országos levéltár tervezésénél és építésénél némely tekintetben szintén értékesíthető lesz. Megállapítható azonban, hogy alaprajzi elrendezése egyszerűen, minden változtatás nélkül lemásolva nem szolgálhatna mintául egy nagyszabású levéltár létesítésénél, mert a levéltár még a könyvtárnál is nagyobb tűzbiztonságot, több levegőt és világosságot kíván; ezért a zárt udvaroknak mellőzése, mint elsőrendű feltétel szerepel. Ilyen nagy, illetve még nagyobb kiterjedésű levéltárnál célszerűbb lenne a raktározandó anyagot több, egymástól elkülönített, szabadon álló raktárépületbe szétosztani, melyek csak a hivatalos helyiségeket tartalmazó, központosán elhelyezett épülettel volnának közveden kapcsolatban, míg egymás között legfeljebb fedett folyosókkal lennének összekötve. 1/77. y\ weimári „Grossherzpgliches Staatsarchiv” Szerényebb kiterjedésű levéltár, melynél a raktár a hivatalos helyiségekkel együtt ugyanegy épületben van, azonban ezeknek tűzbiztos szétválasztását egy a födélig terjedő erős tűzfal biztosítja. Az épület teljesen szabadon áll a nagyhercegi udvari kert egyik végében s hosszúkás négyszöget képez. A teljesen alápincézett levéltári épület emeletes; minden 5,0 m magos emeletsornak a raktárban 2-2 emelet felel meg, melyek tehát az elválasztó födémmel együtt 2,5 m magosak. Az egyik keskeny oldalra helyezett főbejárat a lépcsőházon át közvedenül a hivatali helyiségekhez vezet. Ezek közül közvedenül a lépcsőház mellett van a földszinten egy terem, melyet a hivatalnokokon kívül kutatók is használnak; továbbá egy térképtár s egy szoba a szolga számára; az emeleten a főlevéltárnok szobája s egy hivatalnoki szoba. A raktárba úgy a földszinten, mint az emeleten tolható vastáblákkal elzárható ajtón keresztül lehet bejutni. A raktár belső hossza körülbelül 20 m, szélessége körülb. 13 m; a benne felállított állványok tengelyei egymástól 2,0 m távolságban vannak, amiből 55 cm esik állványszélességre és 1,45 m az állványok közötti út szélességére, s miután az ablaktengelyek egymástól 4,0 m távolságban vannak, minden két sor állványra egy ablak esik. 26
