Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének épitéstörténetéhe£ Az állványok csekély szélességét az iratok kezelési módja magyarázza meg. Az iratok ugyanis — a bécsi Staatsarchivban is részben keresztül vitt, nálunk azonban nem alkalmazható rendszer szerint — táblákba kötve könyvek módjára vannak az állványokon elhelyezve. Az állványok végének távola a körítő faltól körülb. 1,0 m, a középút szélessége pedig körülb. 1,50 m. Az állványok közti folyosó jobb és bal oldalán felváltva minden második állványon feltámasztható szerelőasztalkák vannak alkalmazva. Ezek azonban, mint az ugyanezen célra szolgáló ablakpárkányok, igen keskenyek. A déli oldalon az állványok végeinél fehér vászonból készített könnyű ajtókkal zárhatják el az állványok közötti utakat. Ezen vászonajtók alkalmazása a nagy, mintegy 4,0 m magos, 2,40 m széles ablakokon betűző nap sugarainak enyhítése miatt vált szükségessé. Az állványok polcai egymás felett körülb. 40 cm távolságban vannak, a legalsó a talaj felett 12 cm-nyire van, úgyhogy a seprésnél még az állványok alatti rész is könnyen kitisztítható. Összesen tehát 5 polc van, melyek közül a legfelső alacsonyabb; ez nagyobb köteteknek fektetve való elhelyezésére van szánva. Nehéz könyveknek magasra való helyezése azonban nem célszerű. A pince, mely a raktár alatt főképpen a raktár szárazon tartása céljából szükséges és egyszersmind a fűtőberendezésre, valamint egyéb célokra is alkalmas, teljesen be van boltozva. A felső emeletek iratállványsorai alá, tehát minden 2,0 m távolságban egy-egy falat, illetőleg pillérsort építettek, amely pillérsorok között foglalnak helyet a lapos dongaboltozatok. A raktár födém- és alátámasztó oszlopszerkezete vasból, az állványok fából valók. A födém mind a 4 emelet között áttört, csak a legfelső tömör. Az áttört födém T alakú vasakból szerkesztett rostélyból áll, mely az utakon helyenként linóleummal van burkolva. Ez a linóleumburkolat nemigen vált be, mert a vashoz nehezen erősíthető meg jól, azonkívül a rostély hézagait nem hidalja át teljesen. A raktár tehát egész magasságában sehol sincs tömör födémmel elválasztva, mint Strassburgban, amely elrendezés tűzbiztonság szempontjából kifogásolható. Itt azonban azért nem oly fontos a tömör födémmel való megosztás, mert csak 4 emelet van. A raktár belsejében annak egyes emeletére kényelmes kétkarú vaslépcső vezet. A legfelső emelet fölötti tömör födém vasgerendák közötti betonboltozatból áll. A födélszék szerkezete fából való, s miután a födélsíkja csak igen kis hajlású és facementtel födött, a tágas padlás ideiglenes raktározásra igen alkalmas. A főlépcsőn kívül van még egy, teljesen tűzbiztosán épített, falakkal körülzárt melléklépcső, mely a pincétől a padlásig vezet. A hivatali helyiségek fűtése középnyomású vízfűtéssel eszközöltetik; a raktárban ez idő szerint még nincs semmiféle fűtés. Mesterséges világítás nincs. Az ablakok, mint Németországban gyakran, csak egyszerűek, s földszinten összetolható vasrácsokkal zárhatók el, melyek még csukott helyzetben sem akadályozzák a szellőztetőkészülékek kinyithatását. Az okiratok kihúzható, tető nélküli fafiókokba helyeztettek s álló borítékokban raktároz- tattak. A tervrajzok és térképek elhelyezésére külön állványt rendeztek be, mely a sarkokban szögvasakkal van megerősítve. A tervrajzok és térképek itt egymás felett kiterítve vannak elhelyezve. 27
