Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez

Reis% T. Csaba

megtekintették az állami számvevőszék (Cour de comptes) 1845—1849-ben emelt épületét, illetve a „szajnai levéltárat”, továbbá felkeresték a Bibliothéque nationale (1884) épületét, valamint az állami számvevőszék Constant Moyaux építész tervei alapján emelt új levéltárát (Comptoir nationale, d’Escompte de Paris), utóbbi volt Párizs akkor legújabb levéltára (1898—1905), és különlegessége volt, hogy iratállványait nem fa- és vas-, hanem vasbetonszerkezettel készítették.

A jelentés készítői tapasztalataik alapján — azon általánosan elfogadott alapelven kívül, hogy a levéltárépület teljesen szabadon álljon — 15 pontban foglalták össze a levéltár épületére vonatkozó alapelveket.

Összefoglalás

A korábbi Archívum Regni alapjain, de lényegében teljesen újjászervezték az Országos Levéltárat 1874-ben. A kezdetektől törekedtek arra, hogy az iratanyag elhelyezésére, feldolgozására és kutatására megfelelő raktárhelyiségek, kutatószobák és hivatali termek álljanak rendelkezésre. A megoldáskeresésben felmerültek olyan lehetőségek, hogy más, felszabaduló hivatali épületben vagy újonnan épülő nagy középületben (parlament, minisztériumi paloták) — elsősorban az alagsorban — találjanak megfelelő teret a levéltárnak. Végül az az álláspont győzött, amelyik a levéltár önálló épületben elhelyezését tartotta a megfelelő megoldásnak. Tekintettel a hazai előzmények teljes hiányára, a döntéshozók a szakemberek külföldi tanulmányútját az előkészületi munkák részének, a tervezés előfeltételének tekintették. 1899-ben a főigazgató, 1905-ben pedig a tervező építész és levéltári szakemberek keresték fel a kor legmodernebb levéltári épületeit. Összefoglaló jelentésük — vizsgálati szempontjaik — hűen tükrözi a korszak levéltárosainak szakmai felkészültségét és alaposságát: állományvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szempontok egyaránt szerepet kaptak vizsgálódásaikban. Szempont- rendszerük, megfigyelésük alapossága a ma levéltárosa számára is mértékadó útmutatóul szolgál a modern levéltári épületek megtervezésekor érvényesítendő komplex látásmódhoz. Nem mellékes tanulság az sem, hogy az Országos Levéltár épületében javaslataik szinte maradéktalanul érvényre jutottak (épület budai elhelyezése, raktárak és hivatalos helyiségek elkülönülése, raktármagasság, irodai és raktárberendezések, tűz- és munkavédelem stb.).

JELENTÉS

az új országos levéltári épület elhelyezése, tervezése és építése céljából kiküldött bizottság külföldi tanulmányút járói

Az országos levéltárnak levéltári célokra alkalmas épületbe való elhelyezése eg}' új levéltári épület építését tette sürgősen szükségessé.

E kívánalomnak eleget teendő, a belügyi kormány már régebb óta foglalkozik e kérdés megfelelő és végleges megoldásával.

Gróf Tisza István volt miniszterelnök és belügyminiszter, érezve ez ügy helyes elintézésének fontosságát s a kérdés megoldásának sürgősségét, több szakemberből álló bizottságot hívott egybe az újonnan építendő levéltári épület tervezésének és építésének megvitatására.

14