Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 4. szám - Reisz T. Csaba: Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhez
Adalék a Magyar Országos Levéltár központi épületének építéstörténetéhe% Az egybehívott szakbizottság szükségesnek vélte, hogy a részletesebb tervezés megkezdése előtt a külföldön újabban épített levéltárakat az erre hivatott szakférfiak a helyszínén behatóan tanulmányozzák. A belügyminiszter úr ő Nagyméltósága helyt adván a szakbizottság kívánságának, két csoportban küldött ki levéltári szakférfiakat külföldi tanulmányútra. Az első tanulmányúiban részt vettek: Thallóczy Lajos közös pénzügyminiszteri osztályfőnök és a közös pénzügyi levéltár igazgatója, Károlyi Árpád dr. külügyminisztériumi osztálytanácsos és a bécsi „K. u. k. Haus-, Hof- und Staatsarchiv” másodigazgatója, továbbá Pecz Samu műépítész, műegyetemi tanár, az országos levéltár tervezésével megbízott építész. E tanulmányút a baseü, strassburgi és karlsruhei levéltárak tanulmányozására terjeszkedett ki s 1905. év július hó 14-én kezdődött. A másik tanulmányútban, mely a bécsi, drezdai, lipcsei, weimari és párizsi levéltárak, illetőleg könyvtárak tanulmányozására terjeszkedett ki, részt vettek: Ováry Lipót, az Országos Levéltár főlevéltárnoka, valamint a tervezéssel megbízott építész valamennyi helyen; dr. Csánki Dezső országos levéltárnok Bécsben, Drezdában és Lipcsében; Tagányi Károly országos levéltárnok pedig Bécsben és Párizsban és dr. Dőry Ferenc országos levéltári fogalmazó Bécsben és Weimarban. A másik tanulmányút 1905. évi szeptember hó 12-én vette kezdetét. E kétrendbeli tanulmányúton egybegyűjtött adatokról és tapasztalatokról szerencsénk van a következőkben beszámolni. I. A baséli Staatsarchiv A levéltári épület majdnem teljesen szabadon épült, csakis a Hallenbau-nak nevezett része, mely az épület építészeti hatásának növelésére s a városházhoz való csatlakozás kedvéért épült, nem áll teljesen szabadon. Az épület három részből áll: 1. ) Az igazgatósági és kezelőhelyiségeket tartalmazó részből; 2. ) Az iratraktárt tartalmazó részből és 3. ) Az úgynevezett Hallenbau-ból. E három épületrész mintegy 1490 négyzetméter nagyságú telken van elhelyezve. Ezen aránylag kis telek mind elrendezés, mind pedig művészi alakítás szempontjából nagyon szépen van felhasználva. A csoportosítás tekintetében belső elrendezése szerves és könnyen áttekinthető, kívül pedig szépen tagozott, festői benyomású. Középen van az igazgatósági és kezelőségi épület, melynek alaprajzi elrendezése, továbbá felszerelése az épület hivatásának teljesen megfelelő kiterjedésű és művészi kiképzésű. Itt az egyes emeletek magassága az épület jellegének megfelelőleg kicsiny. A földszint magassága 3,75 méter, ebből a födém vastagsága 35 centiméter, az első emelet magassága 4,40 m, beleszámítva a 45 cm vastag födémet is. Van még második emelet is, mely azonban csak néhány helyiséget tartalmaz, és a padlásűrbe van behelyezve. A helyiségek elrendezését illetőleg meg kell említenünk, hogy ebben az épületrészben, a szorosan vett igazgatósági és kezelőségi helyiségeken kívül, raktározási célokra szolgálók is vannak, amelyek azonban a többiektől lehetőleg elkülönítve s a tulajdonképpeni raktárépület helyiségeivel kapcsolatosan rendeztettek el. Ezen épületrészbe az árkádokkal körülvett nagy udvarból nyíló tág kapun át lehet bejutni, mely egy csillagboltozatos előtérbe vezet. 15
