Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Műhelymunkák - Albert András: A dunántúli protestantizmus politikai védelme Bethlen Miklós röpiratainak és leveleinek tükrében
A dunántúliprotestantizmus védelme Bethlen Miklós röpirataihan... rencet megh kell [?] de biztatni is kell. Isten velünk ki ellenünk. Stepanus Witnyedi de Musaly m. pr. Kelt: Epe jesen, május 10-én 1669”.21 A levél hitelessége ellen számos ellenérv szól: 1. Bethlen Miklós nem a hajdúknak és a hódoltságnak, hanem a székelyeknek volt a főkapitánya, amit Vitnyédi István jól tudott. 2. Bethlennek s általában az erdélyieknek Rákóczi Ferenccel semmi kapcsolatuk nem volt. 3. Vitnyédi 1668. június 19-én Bethlenhez küldött levele Vitnyédi István Bethlen Miklóshoz írt utolsó levele: „Jó Bethlen uram. Csúfos eleit kegyelmed levelének olvastam, ahol engem kedves régi elvesztett barátjának nevez, ha disputáim és választ adni akarnék, sok szókkal lehetne a válasz, mer^ kegyelmed engem el nem vesztett, hanem elvetett, és amiről magát menti, aggal nem csak engemet, de másokat is és mindnyájunkat is illetett, amint híre vala, akár mint lett, nekem mint öreg embernek nehezen esett, hogy olyan becstelenítsen, aki fiam lehetne akit szerettem, és érette fáradtam, gyűlölségbe jutottam, és attól még így megmocskoltat- tam, ha nem úgy volt, én könnyen megnyugszom a kegyelmed mentségével. En nem ránkorizálok, mert hozgám nem illik, de ha az engemet magától elvetőnek érdeme szerintfizettem, nem lett annak tőlem rövidsége. Ha Bethlen Miklós volnék, ránkorizfilnék, de mivel az nem vagyok, nem bolondoskodom. Kegyelmed örvendetes házasságát áldom azgal, hogy szent Isten csendes békességessé és szerencséssé tegye és engedje, hogy valahány nemzetségig örülhess ma- radékidon! En pedig annyi földre, hogy mehessek, ez előtted mentségem. Ezek után maradok én is egy hitvány Soproni! Eperjesen, Junius 19-én 1668. évben. Vitnyédi István. N. B. A kegyelmed atyjának, nékem igen jó akaró uramnak, ajánlom köteles szolgálatomat.” 22 A két fél között megromlott a jó viszony. A kettejük között keletkezett nézeteltérés után a két fél egymással soha többé nem váltott levelet, amit maga Bethlen Miklós erősít meg. 4. Vitnyédi a levél keltezésének idejében nem tartózkodott Eperjesen. 5. A Bethlenhez intézett levél eredetiségével kapcsolatosan feltehető a következő kérdés: A levél eredeti formája vagy annak másolata került napvilágra, és a levél melyik változatát vette kézbe Bethlen? Erre a kérdésre Bethlennek a rabprédikátorokhoz intézett levelében válaszolt: „De én soha ne lássam meg az Isten kegyelmes orcáját, ha ilyesmit valamit láttam! ... ”23 6. Bethlen állítása szerint 1669-ben Wittnyédi már nem élt.24 A napvilágra került állevelek ügyének volt egy másik fontos üzenete Bethlen Miklós személyével kapcsolatosan. Bethlen Miklós politikusi személyének ismertségére és kiterjedt politikai kapcsolatokkal rendelkező tevékenységére vetít fényt az a tény, hogy Bécsben és Pozsonyban egyaránt számon tartották és felhasználták személyét a vádak kapcsán. A gályarabságra ítélt protestáns lelkészek ügye egész Európában nagy felháborodást keltett. Sokan siettek a segítségükre. Politikusok, diplomaták, professzorok, tehetős polgárok mindent elkövettek a magyarországi protestáns hitsorsosaik kiszaba21 RÁcz 1874. 235.; Payr, 1910. 236-237.; Sárospataki Fületek, 1863. évf. 557. 22 Sárospataki Fületek, 1868. évf. 921. 23 Bethlen Miklós levele a száműzött prédikátorokhoz, 1675. január 4. - JANKOVICS, 1987. 1159—1180. 24 Uo.: „De amint a kohóiénak tetszik te énnekem jóllehet halott létedre, mint egy második Théseus, a pokolbólfelidéztetve, felelsz és írsZ Stb..— Evangelischen Kirche, 1854. 225. 59
