Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Műhelymunkák - Albert András: A dunántúli protestantizmus politikai védelme Bethlen Miklós röpiratainak és leveleinek tükrében
Albert András dításáért.25 26 Öt évnek kellett eltelnie azonban, hogy a protestáns nagyhatalmak diplomáciai úton tegyenek valamit érdekükben. Bethlen Miklós az Epistola Nicolai Bethlen ad Ministros Exules.. ,2( 1675. január 4-én keltezett levelében önmagát tisztázta a vádak alól, a meghurcolt és elítélt protestáns lelkészek és tanítók ártadanságát és az ellenük emelt vádak alaptalanságát bizonyította. A nyugati protestáns államok uralkodóinak politikai támogatását kérte a vallásüldöztetés megakadályozása érdekében, amit a későbbiekben el is ért. A levél végén a gályarabságra hurcolt lelkészeket kitartásra és a hitük melletti helytállásra buzdította.27 Az Apologia Ministrorum Evangelicorum Hungaricae (Magyarországi evangélikus lelkipásztorok védelme) című röpirata két évvel később a jelent meg.28 A röpiratban védelmébe vette a hitükért üldözött hitsorsosait és az országban keletkezett elégedetlenség okaira mutatott rá. Vitatkozott Lapsánszky Jánossal, a pozsonyi vértörvényszék titkárával megcáfolván a felkelésnek és a protestáns lelkészeknek és tanítóknak állítólagos kapcsolatát. Bethlen Miklós határozottan állította azt, hogy a protestánsok üldözése vallási okok miatt történt.29 Ennek a röpiratnak a függelékeként jelent meg nyomtatásban Kolozsvárott az Epistola ad Ministros Exules terjedelmes levele. Bethlen Miklós e kettős munkájával az erdélyi és a külföldi közvélemény tájékoztatását kívánta megszólítani. Ez sikerült is elérnie a későbbiekben. A száműzött prédikátorokhoz intézett levele nyomtatásban is megjelent Hollandiában.30 Bethlen Miklós diplomáciai sikereként könyvelhető el az a tény, hogy Hamel Gerard van Brunigh (Bruyninx) holland követtel egy időben nyújtotta be Bergt Gabrielson Oxenstiema svéd követ is kormánya nevében azt a felterjesztést, amelyben szót emelt a magyarországi protestantizmus védelmében.31 Hammel Gerard van Brunigh (Bruininx)32 a császárkirálynak benyújtott „Onschuld der Vereenigde Nederlander, vertoont aan den Roomsen Keiser Eeopoldus de I. Door der selver Resident de Hr. Hamel Bruininx. In den Jaare 1675. Tot 25 A gályarab prédikátorok ügyét külföldön Hamel Bruininx bécsi holland követ karolta fel. Diplomáciai úton minden elkövetett, hogy a protestáns nagyhatalmakat értesítse a magyarországi protestáns lelkészek és tanítók nyomorúságos sorsáról. Egy másik személy, Zaffius Miklós velencei orvos-lelkész svájci professzorokhoz intézett segítségkérő levelet. Gyűjtést szervezett a gályarabok kiváltása érdekében. Mind anyagilag mind lelkileg támogatta a nápolyi és buccari kikötőben sínylődő lelkészeket és tanítókat. - PAYR, 1928. 75.; Révész, 1936. 85.; Thury, 1909.; Thury, 1998. II. köt. 72-98. 26 Bethlen Miklós e levele Epistola ad ministros exules (1675) címen látott napvilágot. Nyomtatásban először 1677-ben az Apologia ministrorum evangelicorum Hungáriáé etc. című munka mellé csatolva, hely nélkül jelent meg. Ezt követően Utrechtben 1678-ban, majd Poot Abraham 1684-ben Amsterdamban kiadott „Naairkeurig 1/erhaa! van de 1/erfolginge aangerecht tegens de Euangelise Eeeraaren in Hungarien etc.” című munkájában is publikálták. - RMK. I. 1313b. 27 Jankovics, 1987.1159-1180. 28 Apologia Ministrorum Evangelicorum Hungaricae ad innocentiam suam Orbi Christiano declarandam, opposita judicio Tribunalis Posoniensis, a quo Perduellionis crimine contra Regiam Majestatem iniquissime accusati et condemnati, non modo toto Regno pmscrptr sunt, séd exemplo a Pietate et Mansvetudine Christiana prorsus alieno, magnam partem ad Triremes Hispanicas damnati. Anno Patientiae Sanctorum. MDC. LXXIAI. Ultrajecti, Ex Officina Guilielmi... Typograph.” — RMK II. 384. 27 Lukinich, 1927. 389. 30 RMK II. 1159-1180. 31 Markai, 1976. 20-23. 32 Bruininx latin és francia nyelvű levelei nemzetközi diplomáciai beavatkozás és politikai nyomás gyakorlás értékes dokumentumai, melyek a magyarországi protestánsok érdekében tett holland diplomáciai erőfeszítéseket dokumentálják. — TÓTH, 1926. 678—707.; HHStA. Ungarische Akten, Miscellanae, Fase. 427. 6566., 6768. 60
