Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kilátó - Gerhard Péter: Beszámoló az ICA 2. éves konferenciájáról
Gerhard Péter strukturálatlan adatok elemzésének nehézségeire világít rá. Elizabeth Shepherd az iratkezelési elvek alkalmazhatóságát vizsgáló brit kutatás eddigi eredményeiről számolt be a kormányzati adminisztratív adatok kezelése terén. Felhívta a figyelmet, hogy itt számtalan adattípus keveredik szinte szétválaszthataüanul: adminisztratív, tehát nem kutatási célú adatok, nyílt adatok, big data, nyílt hozzáférésű adatok (open data). Az előadó ezt követően számba vette a főbb kihívásokat e téren: a kockázatkezelés, az adatbiztonság, a személyes adatok védelme, az adattisztítás, a metaadat-szabványosítás, vagy a jövőbeni hozzáférhetőség kérdéseit. A megváltozott fogyasztási szokásokhoz való sikeres alkalmazkodásra több példát is felhoztak a konferencia előadói. Speyer Város Levéltárának munkatársa, Joachim Kemper azt mutatta be, hogy egy viszonylag kicsi levéltár előtt milyen lehetőségek állnak. Szerinte szakítani kell azzal a hozzáállással, amelyet a kevés kutató és a visszahúzódó levéltáros kettőssége generál, és amely oda vezethet, hogy az is megkérdőjeleződik, hogy szükség van-e egyáltalán levéltári honlapra. Speyerben 2011-től kezdve szakítottak ezzel a mentalitással, nagyszabású digitalizálási projektekbe kezdtek, részben európai uniós, illetve német állami források, részben pedig a magánszektorral (például az Ancestry-vel) való együttműködésre alapozva. Az igényeket felmérve elsősorban a családtörténeti forrásokat, például az egyházi anyakönyveket digitalizálták. Ezzel párhuzamosan a levéltár „webkettes” aktivitására is programot dolgozott ki: a Facebook és a Twitter intenzív használata mellett a levéltárhoz kapcsolódó hat blog is a felhasználók intenzívebb eléréséhez vezetett. Flasonló tapasztalatokról számolt be Annabella Barroso a Vizcayai Egyházmegyei Levéltártól.3 Ez egy viszonylag kicsi levéltár, ráadásul Bilbao egyik távolabbi elővárosában található. 2009-től azonban kétféle módon is nyitottak a közönség felé: egyrészt intenzívebbé tették online jelenlétüket: virtuális kiállítások, interaktív játékok, digitalizált dokumentumok révén virtuális levéltárat hoztak létre. Másfelől megpróbáltak új célcsoportokat elérni szervezett levéltár-látogatások, illetve levéltár-pedagógiai foglalkozások, kurzusok révén. Ezeken a levéltári feldolgozó munka folyamatait, illetve a forrásokban való kutatás, információszerzés technikáit oktatják, figyelembe véve a különböző korosztályok speciális igényeit. Tapasztalataik szerint a virtuális levéltárhasználók számának jelentős növekedése sem okozta a kutatótermi kutatók számának a csökkenését. A projekt fő tanulsága pedig az lett, hogy könnyebb kétszáz új levéltárhasználót szerezni, mint egyetlenegyet. Christoph Sonnlechner és Hannes Tauber a Bécsi Városi Levéltár közreműködésével, Bécs városa által koordinálva létrehozott, Bécs történetét bemutató szemantikus Mediawikit mutatta be.4 A szemantikus Mediawiki a Wikipédia által is használt platform előnyeit — közismertség, ingyenesség, egyszerű publikálhatóság — használja ki, de szemantikussága azt jelenti, hogy — a Wikipédiával szemben — az adatbázis is kereshető. A bécsi a világon a legnagyobb ilyen projekt, a levéltári, múzeumi és könyvtári együttműködéssel épülő adatbázisban jelenleg 8500 rövid életrajz és 10 200 topográfiai objektum található, továbbá 9700 épület, illetve 800 cég, társaság, intézmény adatait tartalmazza. A több mint 30 000 szócikk a georeferált várostérkép segítségével helyez3 http://www.aheb-beha.org ; http://www.centroicaro.net 4 https://www.wien.gv.at/wiki/index.php/Wien_Geschichte_Wiki 52
