Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kilátó - Gerhard Péter: Beszámoló az ICA 2. éves konferenciájáról
A z ICA 2. éves konferenciájáról hető térbeli kontextusba. Számos — anyagi okok miatt kisméretű — kép is bekerült az adatbázisba. A projekt alapelve az, hogy a bécsi városházi dolgozók, levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok mellett a szócikkek készítésében külsősök is közreműködhetnek, de írásaik egy szerkesztőbizottság előzetes szűrőjén mennek keresztül. A projekt célja itt is a levéltárakban felhalmozott tudás minél szélesebb körrel való megismertetése. Ashley Todd-Dia^ a Kansas-i Emporia State University hallgatói között végzett kísérletről számolt be. Itt megvizsgálták, hogy egy, az okostelefonok révén elterjedőben lévő technológiai fordulat, a kiterjesztett valóság (augmented reality) felhasználásával növelni lehet-e egy kiállítás „üzeneteinek” hatékonyságát. A kísérletben részt vevő diákok először hagyományos módon néztek meg egy kiállítást, majd az ingyenes Layar nevű app segítségével készült multimédiás eszközt is felhasználva újra megtekintették azt. A telefonnal a kiállított tárgyakra fókuszálva felugró fotók, videók, szövegek hatására a diákok több időt szántak a kiállításra, és jobban tetszettek nekik a látottak. Az is a kiterjesztett valóság haszna lehet, hogy így a kiállított tárgyak kapcsolódási pontjai is jobban megvilágíthatok, ráadásul jobban mérhető egy ilyen app révén a kiállítás látogatottsága. A konferencia egyik műhelye az interaktív kiállításokkal foglalkozott. Bemutatták ugyanis az Athena Plus program részeként készült, digitális kiállítások készítésére alkalmas ingyenes eszközt, a MOVIO-t. A jelenleg futó Athena Plus program célja elsősorban tömeges adatfeltöltés az Europeana portálra, illetve eszközök és alkalmazások készítése az Europeana tartalmainak jobb kereshetőségére és hozzáférhetőségére. A projekt 21 uniós országból 40 partner — köztük a Petőfi Irodalmi Múzeum — részvételével zajlik.5 A MOVIO digitális kiállítások készítésére alkalmas, ami nem keverendő össze a 3D virtualizációt tartalmazó, azaz magát a kiállítást rekonstruáló virtuális kiállítással. A MOVIO célja, hogy közgyűjtemények, különösebb anyagi ráfordítás nélkül készíthessenek online kiállításokat. A szoftver (CMS MOVIO) ingyenesen letölthető,6 és a használatát bemutató segédanyagok is hozzáférhetőek.7 Nemcsak egy szoftverről van azonban szó, hanem egy sor integrált eszközről, amelyekkel különböző „útvonalakon” járhatjuk végig a kiállítást. Többféle tematikus csoportosításban nézhetjük meg a kiállított tárgyakat, idővonalon is megjeleníthetjük őket, fényképgalériákat, videókat, hangos „kiállításvezetést” illeszthetünk a kiállításba, megjeleníthetjük a Google térképén az események helyszíneit, továbbá ontológiát (azaz az egyes vonatkozó adatokat és fogalmakat, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat hierarchikus rendben bemutató rendszert) is építhetünk. A MOVIO mobil apfiként is elkészült, ezzel akár a fizikai kiállítások hasznos kiállításvezetőjeként is funkcionálhat. Az eddigi pilot kiállítások között két magyar vonatkozású is volt: a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Nyolcak, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Ki vagyok én? Petőfi választásai című kiállításokról készültek a szoftver segítségével kísérleti digitális kiállítások.8 Osszegez5 http://athenaplus.eu/ 6 http://www.movio.beniculturali.it 7 http://wiki.athenaplus.eu/index.php/MOVIO 8 http://athenaplus.wordpress.com/2014/10/09/exhibitions-without-walls-movio-pilots/ 53
