Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Kilátó - KÖCZE LÁSZLÓ: A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában

Köc^e László mindezek mellett lehetőséget teremtettek a gazdasági levéltárüggyel foglalkozók szá­mára — az értékek tudatosítása mellett — az iratképzőkkel való bizalmi viszony kialakí­tásához,34 ráadásul maguk a levéltári tanácsok is — miután a gazdasági iratok kapcsán soraikban a legkülönbözőbb szereplőket tudhatják maguk között — olyan szervezetek, amelyek a felek közötti kooperációra építik tevékenységüket, figyelembe véve a szerep­lők eltérő érdekeit. Túl a koordináció és szakmai segítségnyújtás rendkívül fontos té­nyén, a másik elem, amely az átalakuló világ eredménye, a begyűjtés, illetve a gazdasági gyűjtemények bemutatása terén mutatkozik. Nagy-Britanniában a vállalatok iratkezelé­sét levéltári vonatkozásban nem szabályozza törvény,35 így a gazdasági levéltárak mun­kájukat kizárólag „gyűjtőköri alapon” végzik. Ebből következően a vállalatokkal való viszony is más — összehasonlítva magyarországi helyzettel — és itt elsősorban a meg- győzésen-felvilágosításon, illetve a szakmai tanácsadáson van a hangsúly. Míg koráb­ban a gazdasági levéltárosok értelmezését kizárólagosan egy gazdaságtörténeti argu­mentáció jellemezte (nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági iratokat kezdetben a business history képviselői gyűjtötték), addig az elmúlt két évtizedben a vállalati iratok gyűjtése és prezentálása egy tágabb, „örökség-marketing” irányába tolódott el, mind a nagyobb gazdasági levéltárak, mind a tanácsok munkájában. Az elmúlt évtizedek eseményei, illetve az abból következő feladatok tudatosítása visszaköszön az utóbbi évek nagy ívű projektjében is, mégpedig a gazdasági levéltárügy — külön Skóciára és külön az angol-walesi területekre kidolgozott — nemzeti stratégiái­nak megfogalmazásában (National Strategy for Business Archives és National Strategy for Business Archives in Scotland). A stratégia áttekintve a gazdasági szereplők és a társadalom oldaláról a gazdasági és vállalati levéltárak előnyeit, az alábbi célokat dekla­rálta: 1. a tudatosság növelése a gazdasági szervezetek között a saját iratok (és levéltá­rak) értékével kapcsolatban a levéltári közösség szakmai támogatása mellett; 2. a vállalati levéltárak és a közgyűjteményekben elhelyezett gyűjtemények szá­mának növelése; 3. a gazdasági iratok jellemzőinek megismertetése a levéltári közösség, illetve a szélesebb közvélemény előtt a kutatások előmozdításával; 4. a gazdasági iratokat érintő feldolgozás szintjének növelése, a szakmai tovább­képzés, a megfelelő források és az infrastruktúra biztosítása. egy részletes, a levéltárügyhöz és a gazdasági iratokhoz kapcsolódó bibliográfiát. A folyóirat egyben teret ad a vállalkozástörténet témájában megjelenő tanulmányoknak is, sőt a Business Archives Council aktívan kiveszi részét a diszciplína képviselőinek díjazásából is (Wadsworth Prize). Mindemellett a BAC adta ki a kilencvenes évek elején a mai napig egyedülálló, főként a vállalati levéltárosok munkáját segítő kéziköny­vet, TURTON, 1991. 34 A hatvanas években Skóciában feltárt, magánkézben lévő gyűjtemények jelentős része a kilencvenes évekre bekerült valamelyik közgyűjteménybe. (RICHMOND, 1999. 64.) Ez ugyanakkor nem mond ellent annak a ténynek, hogy a gazdasági szereplők jelentős része — vélt vagy valós üzleti érdekei okán — tovább­ra is idegenkedik bármifajta együttműködéstől. 35 Természetesen a vállalatoknak komoly kötelezettségeik vannak az iratok terén, de ezek a cégjoghoz kapcsolódnak! 24

Next

/
Thumbnails
Contents