Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Kilátó - KÖCZE LÁSZLÓ: A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában

A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában

Ehhez a stratégia — elemezve az intézményi hálózat jellemzőit és a felmerülő kockázati tényezőket - a szükségesnek vélt lépéseket a programban részt vevő szervezetekre (közgyűjteményekre, az ügyben érintett partnerszervezetekre stb.) konkrétan lebontva rögzítette.36 A programban helyet kapott az ismeretterjesztő brosúra készítésétől kezdve, a szükséges adatgyűjtésen, a megfelelő internetes felületek létrehozásán át, a gazdasági életben szerepet játszó felek bevonását célzó programok kidolgozása, illetve a szakmai kvalifikáció emelését hivatott intézkedések megvalósítása is. „Végleges” eredményekről még nem lehet beszámolni, mivel a program Angliában 2009-ben, míg Skóciában 2010-ben indult, és mindkét esetben egy ötéves időintervallumot határoztak meg a célok realizálásához. Ha valakinek áthallásosnak tűnik a gazdasági nemzeti stratégia kifejezés, talán nem véleden, ugyanis a Business Archives Council már a kilencvenes évek legelején az amerikai irányzat inspirálására deklarálta a gazdasági dokumentációs stratégia szükségességét.37 Ez akkoriban nem kapott különösebben nagy publicitást, sőt maga a dokumentációs stratégia „divatja” a kilencvenes évek közepére még szülőhazájában az Egyesült Államokban is lecsengett, a brit gazdasági levéltárügy eseményeit és eredményeit áttekintve azonban akarva-akaratlanul is konstatálható a hagyományos levéltári megközelítések meghaladásának szükségessége.

36 http://www.businessarchivescouncil.org.uk/materials/national_strategy_for_business_archives.pdf és http://www.scottisharchives.org.uk/business/business_case_studies/lnational-strategy-for-business- archives-in-scodand.pdf — Az angliai stratégiát tizenkét, a skót programot tizenkilenc szervezetre lebontva alakították ki, de a program összeállításában országrészenként két tucatnál is több szervezet vett részt.

37 RICHMOND, 1990. 46. A nyolcvanas évek közepén megjelent dokumentációs stratégia képviselői a modern információk jellegzetességei alapján egy gyűjteményeken átívelő, intézményközi együttműködésre épülő, a legkülönbözőbb szereplőket magában foglaló értékelési metódust dolgoztak ki az információk hatalmas mennyiségének és a modern társadalom decentralizált jellegének kezelésére, illetve a rendelkezésre álló erőforrások ellensúlyozására. A cél egy meghatározott ügy, esemény, tevékenység vagy földrajzi terület megfelelő dokumentálása volt, amelynek részét képezte a dokumentálandó terület részletes és pontos meghatározása és a lehetséges források számbavétele is, kiküszöbölve az egymástól elszigetelten tevékenykedő, de egymással gyakran konkuráló gyűjtemények fogyatékosságait. A dokumentációs stratégiához lásd a két legfontosabb írást: HELEN WlLLA SAMUELS: Who Controls the Past. The American Archivist. Vol. 49. No. 2. Spring, 1986. 109-124., valamint LARRYj. HACKMAN - Joan Warnow-BlewetT: The Documentation Strategy Process: A Model and a Case Study. The American Archivist. Vol. 50. Winter 1987. 12— 47. Összefoglalóan: DORIS J. MALKMUS: Documentation Strategy: Mastonon or Retro-Success? The American Archivist. Vol. 71. No. 2. (Fall/Winter 2008.) 384—409.

25