Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Kilátó - KÖCZE LÁSZLÓ: A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában
A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában össze a gazdaságtörténet, illetve a vállalkozástörténet képviselőivel. Mind formális pozícióik révén, mind az iratok elsődleges felhasználóiként a diszciplína képviselői aktívan kivették részüket a gazdasági iratok megmentése, megőrzése és az ezzel kapcsolatos feladatok terén, mindazonáltal ez a fajta „szimbiózis” a gazdasági levéltárügy kérdését hosszú időn keresztül beszorította egy hagyományos segédtudományi felfogásba. Az évtizedeken keresztül stabilnak tűnő kapcsolat azonban az elmúlt időszakban megrendült, a két terület között egyre nagyobb szakadék tátong, amelyet csak tovább bonyolít a gazdasági iratok iránt mutatkozó, általánosan jellemző alacsony szintű érdeklődés.30 Mindemellett a használók köre is jelentősen átalakult, így más szakterületek képviselői mellett az amatőr kutatók is megjelentek az utóbbi évtizedekben, akik a gazdasági szervezetek irataival kapcsolatban eltérő igényeket fogalmaztak meg. Mindezeket a folyamatokat és „adottságokat” maguk a szakmai szervezetek is jól érzékelték az elmúlt két-három évtizedben. Mindkét levéltári tanács (BAC, BACS) hosszú ideje — ellensúlyozandó a megfelelő felkészültséggel rendelkező szakemberek hiányát — különböző tanfolyamokat szervez a levéltárosoknak, illetve tanácsot ad a helyi közgyűjteményeknek a gazdasági iratokkal kapcsolatban.31 A szakmai koordinációs feladatok, áthidalva a helyi gyűjtemények erőforrásainak hiányát, más területeken is megmutatkoznak: ahogy korábban már volt róla szó a levéltári tanácsok szervezőként az egyik fontos feladatuknak tekintették és tekintik a különböző helyeken (gyakran magánkézben) őrzött gazdasági iratok feltárását. Az évtizedek folyamán a felmérések vagy egy-egy földrajzi terület (megye vagy régió) gazdasági iratait vagy egy gazdasági ágazat (hajógyártás, gyógyszeripar, textilipar stb.) egészét próbálták meg feltárni, amelyek így — ebben a sokszínű, de széttagolt intézményi struktúrában — jó eligazodást jelenthetnek a téma iránt érdeklődőknek, valamint elméletileg lehetőséget teremtenek az intézmények közötti főbb hangsúlyok tudatosításához.32 A tanácsok nemcsak koordinálják, hanem gyakran finanszírozzák is az intézményeken átnyúló együttműködéseket, illetve publikációs teret biztosítanak az eredmények megismeréséhez.33 A felmérések 30 Igaz ez még azokon a helyeken is, ahol a gazdasági vagy vállalati levéltár egy egyetem mellett működik, ideális terepet biztosítva a gazdasági iratok közveden hasznosulásának. Az alacsony szintű érdeklődésről - nyugat-európai kitekintéssel — lásd Moss and RICHMOND, 1997., különösen 381—384. 31 Itt kell megemlíteni a skóciai Ballast Trust szervezetét. 1987-ben hozta létre William Lind vállalkozó, majd a Skóciai Gazdasági Levéltári Tanács (BACS) vezető tisztviselője a gazdasági iratok (elsősorban a műszaki iratok-tervrajzok) megmentése és feldolgozása céljából, konstatálva, hogy a közgyűjtemények nem képesek azokat kezelni. Megfelelően képzett szakszemélyzet, valamint önkéntesek bevonásával a Trust a közgyűjteményekben őrzött tervanyagokat, fényképeket rendezi, és segédlettel látja el, ily módon elősegítve a hozzáférést, részletesen lásd http://www.ballasttmst.org.uk/ 32 A teljesség igénye nélkül néhány — eltérő szempont alapján — összeállított és publikált segédlet: LESLEY RICHMOND and Bridget Stockford (eds.): Company archives: a survey of the records of 1000 of the first registered companies in England and Wales. Aldershot, 1986.; LESLEY RICHMOND and Alison Turton (eds.): The brewing industry: a guide to historical records, Manchester, 1990.; LA RITCHIE (ed.): The shipbuilding industty: a guide to historical records, Manchester, 1992.; WENDY HABGOOD (ed.): Chartered Accountants in England and Wales. A guide to historical records, Manchester, 1994. Az újabb kiadványokat az Ashgate kiadó a Studies in British Business Archives sorozat részeként adja ki. 33 A segédletek megjelentetésén túl a Business Archives Council folyóirata minden évben közli a közgyűjteményekben elhelyezett gazdasági iratok (cégek, vállalkozók, szervezetek-egyesületek) adatait, valamint 23
