Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Forrás és érték - Keresztes Csaba: Az 1945 utáni művelődési jellegű fondok kutatásának lehetőségei az MNL Országos Levéltárában
FORRÁS ES ÉRTÉK Keresztes Csaba AZ 1945 UTÁNI MŰVELŐDÉSI JELLEGŰ FONDOK KUTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN A második világháború befejező éve éles korszakhatárt jelent a különböző művelődési tevékenységet végző szervek iratainak sorsában, illetve elhelyezésében. Az 1945. évet választóvonalnak tekintve, a különféle iratképzők dokumentumanyagait, politikailag motivált döntések alapján, kétfelé osztották: polgári kori, illetőleg szocialista kori részekre. A jelzett év valóban „új korszak” indulását jelentette, és számos szervezet is ekkor kezdte meg működését, tevékenységét ez a meghatározott korszakokban való gondolkodásmódot tükröző felosztás azonban egyértelműen összetartozó iratanyagokat is gyakorta erőszakkal szétválasztott. A levéltárakban különféle történeti és a történészi kutatásokat, információgyűjtéseket végzők (továbbiakban: a kutatók) ezt az időpontot többnyire szintén korszakhatárként kezelik munkájuk vég- vagy kezdődátumának kijelölésekor, tekintet nélkül a különböző intézmények esetleges folyamatos működésére, és ezzel az iratanyagok közötti esetleges átfedésekre.1 A háború utolsó időszakától a napjainkig terjedő időkörű, kulturális jellegű iratok az egyik legjellemzőbb és legkutatottabb részei a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) őrzött dokumentumfajtáknak. Ezeknek az iratanyagoknak a többsége a magyar központi államigazgatás tevékenysége során keletkezett. Az államszervezet kultúrairányító, felügyelő vagy ellenőrző intézményeinek összességét az egyszerűség kedvéért művelődési ágazatnak nevezzük. E fogalom az oktatás, a kultúra és a sport szerteágazó iratanyag-csoportjait is egységes módon és kifejezően jellemzi. Az iratokat keletkeztető szervek működésének megfelelően a levéltárban is tipológiai alapon sorolták be őket. A művelődési ágazat iratai az államigazgatás felsőbb szerveinek XIX-es számmal jelölt fondfőcsoportjába, azon belül pedig az oktatás, kultúra, sport „I” betűvel jelölt fondcsoportjába kerültek. Az MNL OL a művelődési ágazat számos megszűnt és máig is létező intézmény iratanyagát őrzi, és e dokumentumanyag mélyre hatóbb feltárása nem lehetséges a létrehozó intézmények fejlődési vonalának ismerete nélkül. 1 1 A művelődést irányító szervek 1945 (1950) előtti iratanyagainak egy része az ún. K szekcióba került. 25