Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 1. szám - Kilátó - KÖCZE LÁSZLÓ: A gazdasági levéltárügy Nagy-Britanniában
A gazdasági le vé It árügy Nagy-Brita n n iá ban A brit gazdasági levéltárügy áttekintése kapcsán fontos megemlíteni a vállalati levéltárak intézményrendszerét is. Ahogy korábban már szó volt róla, a vállalad iratok megőrzésében és elhelyezésében hosszú időn keresztül (saját, jól felfogott érdekből) a pénzügyi szervezetek jártak élen, sőt az első vállalati levéltárak létrehozása is hozzájuk köthető: a harmincas években a Bank of England, illetve a Bank of Midland formálisan is szabályozták az archívumuk működését.22 Ennek ellenére érdemi változás ezen a téren is csak a hatvanas években történt az első levéltárosok kinevezésével, amely egyaránt köszönhető volt a BAC (változó intenzitású) tevékenységének, a vállalati iratok iránti fokozódó (köz)érdeklődésnek, illetve a felismert tulajdonosi érdekek egybeesésének. Nehéz pontosan megmondani a vállalati levéltárak számát napjainkban, amely részben abból adódik, hogy nincs sem egzakt definíciója a vállalati levéltárak fogalmának, sem adatszolgáltatási kötelezettsége a vállalati levéltárak tulajdonosainak. Természetesen a vállalati levéltárak fenntartása Nagy-Britanniában is a nagyvállalati szféra jellemzője, az Egyesült Államokbeli vállalati levéltárakkal összehasonlítva azonban a szigetországbeliek jóval nyitottabbak a nyilvánosság irányába. Érdemes néhány példát említeni a vállalati levéltárakat fenntartó cégekre: a Barclay Bank, az 1946-ban államosított és a jegybanki feladatokat betöltő Bank of England, az olajipari óriás British Petroleum (BP), a gyógyszeripari Boots UK Ltd., a privatizált British Telecom (BT), a gyógyszergyártásban meghatározó Hoffmann-La Roche Ltd (Roche Group Holdings), a médiaipari Guardian Media Group plc. Ezeken felül megemlíthető még az HSBC Bank, a Marks & Spencer plc üzledánc, a Prudential biztosító, a Royal Mail Group Ltd., a Sainsbury, Thomas Cook (turizmus), Thomson Reuters (hírügynökség), illetve az Unilever stb.23 A vállalati levéltárak közül számos archívum az utóbbi években megszerezte a nonprofit „charitable trust” státust, ilyen például a Baring Bank, az EMI kiadó, a Guardian, a WH Smith kereskedelmi cég archívuma,24 vagy a Rothschild Levéltár. Ez nagyjából a magyar magánlevéltár fogalmával azonos, ily módon a levéltár — függetlenedve a tulajdonos mindenkori (anyagi) helyzetétől — lehetőséget kap más anyagi erőforrások felkutatására is, például a gyűjteményeknek szóló pályázatokban való részvételre. A tulajdonosok ebben a konstellációban elsősorban az adókedvezmények révén érdekeltek. 22 A Bank of England a század elejétől Surreyben különálló irodát tartott fent, s 1938-ban levéltári bizottságot hozott létre az iratok gyűjtésének feladatára, majd 1946-tól külön, a történeti iratokat gondozó részleget állított fel. (GREEN, 1991. 8.) 23 http://www.managingbusinessarchives.co.uk/materials/companies_with_professionally_managed_arch ives.pdf, illetve http://apps.nationalarchives.gov.uk/archon/ Néhány vállalati levéltár rövid bemutatásához lásd http://www.nationalarchives.gov.uk/documents/information-management/corporate-memory.pdf A British Petroleum (BP) archívuma négyezer folyóméterre tehető (benne a felvásárolt vállalatok irataival), s külön érdekessége, hogy a University of Warwick Modern Record Center ad helyet magának a levéltárnak. A British Petróleumnál a privatizációt megelőző időszak irataival kapcsolatban a cég elismeri a levéltári törvény passzusait a kutathatóság terén, az 1984-es privatizációt követően keletkezett iratoknál pedig engedélyhez köti a kutatást. 24 A WS Smith archívuma 2011-ben bekerült a Readingi Egyetem Könyvtárának gyűjteményébe. 21
