Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. szám - Kitüntetettek - Kocsis Piroska: Szakmai koordinációs megbeszélések a Magyar Nemzeti Levéltárban
Kocsis Piroska gezte: az egészségügyi dokumentáció, mint a betegek személyazonosító és egészség- ügyi adatát tartalmazó feljegyzés, jellegénél fogva különleges kezelést igényel, hiszen az érintettnek olyan szegmensére vonatkozó adatait tartalmazza, amelyek a magánélet legbensőbb részét képezik. Ennek ismeretében fontos, hogy ezeket az adatokat csak a törvényben meghatározott célokra használják fel, és azok meghatározott ideig és lehetőség szerint az egészségügyi ágazaton belül maradjanak. Kántor Balázs értelmezése szerint - amivel a Módszertani osztály munkatársai is egyetértettek — az 1997. évi jogszabályok alapján az egészségügyi dokumentációnak1 nevezett irategyüttes levéltári szempontból elvileg ugyan közirat,1 2 de az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ3 (OBDK) jogelvi értelmezése szerint rá kizárólag az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozik abból kiindulva, hogy a rögzített adatok ezek esetében személyes, sőt különleges adatok.4 Ennek alapján illetékességgel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár5 (SOMKL) rendelkezik az irattípus6 felett:7 „Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére.”8 A történeti értékű egészségügyi dokumentáció körébe tartozó iratok megítélése és a maradandó értékű iratok kiválasztása nem a közlevéltárak, de még csak nem is a SOMKL levéltárosainak feladata, hanem a keletkeztető intézmény vezetőjének döntése alapján ajánlják fel a SOMKL-nak, hogy maradandó értékű iratként őrizze meg.9 Az adatvé1 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § p) pontjának megfogalmazása szerint: „egészségügyi dokumentááó: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától”. A törvény rögzíti az alapvető betegjogokat, amelyek az érintettet minden körülmények között megilletik. 2 Az egészségügyi dokumentáció minősítése: közirat vagy magánirat, jelenleg is vitatott. A levéltári törvény fogalmai szerint közirat. Az adatvédelmi biztos és az OBDK állásfoglalása alapján magánirat, amelyekre bizonyos esetekben a közérdekű adatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3 Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet hozta létre 2012. augusztus 1-jei hatállyal. Az OBDK az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozik, központi hivatalként működő, központi költségvetési szervként látja el a betegek jogainak hatékony védelmét, és letéteményese az ellátotti és gyermeki jogok védelmének. 4 Az OBDK állásfoglalása alapján az 1997. évi XLVII. törvény ún. lex specialis, míg a levéltári törvény ez esetben lex generalis, így az egészségügyi adatok kezelése tekintetében előbbit kell alkalmazni. 5 A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár gyűjti a magyar orvoslás, egészségügy múltjának írásos emlékeit. Az egészségügyi adatok védelméről szóló törvény nem az általános közlevéltárat, hanem egy állami szaklevéltárat jelölt ki illetékes szervnek az egészségügyi dokumentáció kezelésére. 6 Az egészségügyi dokumentáció egy irattípus is, amely olyan szervek irattári anyagába tartozik, amelyek iratkezelését levéltár ellenőrzi. 7 Az 1997. évi XLVII. törvény csak az iratátvétel/selejtezés vonatkozásában ír a SOMKL-ról. Az iratkezelés ellenőrzése az „Útmutató” szerint az 1991. évi XI. törvény alapján az egészségügyi államigazgatási szerv feladata. 8 Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (3) pontja. Problémát okoz, hogy ez a feladat máig nem szerepel a SOMKL alapító okiratában (3/1992. (I. 6.) NM-MKM együttes rendelet), ezért jogilag aggályos a helyzet. 9 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet 5. § (2) bek. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 136. § (3) pontja alapján „Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni: a) az egyes vizsgálatokról ké12
