Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 1. szám - A levéltárak és az üzleti szféra együttműködése, finanszírozási módszerek, bevételtermelő megoldások, digitalizálás és on-line szolgáltatások - BOROSS ISTVÁN – VAJK ÁDÁM: Adatbázisok, digitális közzététel és on-line szolgáltatások
A levéltárak és az üzleti szféra együttműködése… 70 tül teljes egészében elvégzi kutatását, míg a maradék felkészültebben érkezik a lev éltárba, illetve az iratkikérést előre – akár egyetlen gombnyomással is – el tudja küldeni. 40 Utóbbi intézmény egyébként most éri el a mennyiségi áttörést online digitális szolgá ltatásában. 11 fős (csaknem száz fős az intézmény) információs osztályuk felel a teljes ka pcsolattartásért és kommunikációért, mind az interneten keresztül, mind hagyományos ért elemben. Közülük egy felel a digitális honlap szolgáltatásaiért (aki nem a webmester) és hat munkatárs egyben feltöltő is (a hagyományos kutatószolgálati fela dataik mellett – jelenlegi leterheltségük mellett erre három teljes státuszt kellene állítani). Átfogó és egységes ren dszerben lehet ingyen kutatni a levéltár teljes állományát a rendelkezésre álló segédletek és metaadatok által megengedett szintig, a tart almakat pedig az adatbázis alá töltik fel. A k é- pek megtekintése, letöltése, illetve még nem digitalizált dokumentumokról kép rendelése (egyegy gombnyomás) ugyanakkor térítés ellenében történik. Ottjártunkkor még csak te rvezték digitalizált filmek szolgált atását, illetve jogvédők (és nem szerzők) miatt támadt szerzői jogi gondok 41 miatt a kép- és tervanyag nagy részét egy időre le is kellett venniük. Mindenesetre az ilyen esetek digitális stratégiájuk átgondolására késztették őket. Lehetőleg önkiszolgálásra szorítják a felhasználókat, nyilván nem is lenne kapacitásuk több százezer kutató munkáját hagyományos értelemben koordinálni, még emailen vagy egyéb modern kommunikációs technikák segítségével s em . Segíti a levéltáros munkáját, és a kutatók sz á- mára is ké nyelmesebb, hogy az online segédletben közvetlenül lehetőségünk van kikérni az adott iratot személyes kutatásra. A csak belépés után használható rendszer megőrzi szem é- lyes adatainkat, így vissza tud emlékezni arra, mit kértünk ki korábban, kihasználtuke k ik é- rési limitünket stb. Hollandia különböző levéltárai egyébként változó mértékben számolnak fel szolgált atási díjakat, sőt egyes intézmények ingyenesen szolgáltatják mindezeket, míg mások díjazás mellett. Ez a „rendetlenség” általában értetlenséget vált k i a felhasználók körében. Ugy anakkor a fenntartók részéről egyértelmű nyomás érezhető a levéltárak felé a saját bevételek növelése érdekében, azonban a legtöbb intézménynél azonban az elvárt bevételek aránya így is csak csekély részét teszi ki a költségvet ésnek. Az Egyesült Királyság levéltárai számára a Nemzeti Levéltár minimális szakmai köv etelményként az ISAD(G) második, 2000es kiadásának kötelező elemeit , valamint az ISAAR(CPF) 2004es szabványt írja elő, és ehhez igazodik az Archives and Records Assoc iation of UK and Irelandval közösen működtetett – alább még ismertetendő – ak kreditációs rendszer is. 42 Az ISAD előírásait kiegészíti a National Council on Archives (L evéltárak Nemzeti Tanácsa) külön országos szabályozása. 40 Némiképp eltér ezektől a hazai kis levéltárak esete: a Kalocsai Főegyházmegyei és a Győri Egyházm egyei Levéltár csaknem 950 000 illetve 370 000 feltöltött felvételt szolgáltat jelenleg, ehhez azonban ehhez még zajlik az átfogó segédletadatbázis létrehozása. Részben ennek köszönhetően a személyes kutatások nem csökkentek olyan drasztikus mértékben, mint ahogy arra a holland példák alapján számítani lehetne. 41 Nem csoda, hogy ilyen jellegű kihívásokkal szembesülnek, hiszen a holland szerzői jogi törvény 1912ből származik. 42 General International Standard of Archival Description, ill. International Standard Archival Authority for Co rporate Bodies, Persons and Families. Magyar fordításuk: www. archi vportal.hu/data/files/153021483.doc .
