Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - FIZIKER RÓBERT: „ALLES GEPRÜFT UND ERWOGEN”? A Habsburg-Lotaringiai család és az első világháború
Fiziker Róbert 66 ellenére élvezett „bizonyos népszerűséget, bár egy államférfi vagy politikus autoritásával” 32 nem rendelkezett. Steven Bell er angol történész szerint nem azt tartotta szem előtt, hogy „egy szétesőben lévő, feudális kastélyból komfortos, modern házat” hozzon létre Ausztria népei sz á- mára, hanem, hogy „ezt a nem éppen higiénikus nyomortelepet művi és olcsó átépítésekkel továb bra is bérbe lehessen adni” . 33 A „hősies mediocritas (középszerűség)” 34 jelképe 1916 november é- ben hunyt el. Temetésének napján „úgy tűnt, mintha az egész világ feketébe öltözött vo l na […] Az emberek arcán fájdalom és aggódás; most mi lesz?” 35 Nyerő lapok nélkül t isztességesen Az utód, IV. Károly Ferenc Ferdinánd haláláig egyáltalán nem nyert betekintést az á llam kormányzásába , s ez a „jóravaló legény” 36 utána is csak megfigyelte, de nem formálta a történéseket . 1916. november 21én kiadott manifesztuma szerint mind ent meg k í- vánt tenni azért, hogy „újból megszerezze népeinek a béke áldásait”, biztosítsa a „M o narchia fennállását és zavartalan továbbfejlődését” és „a társadalom munkás tagjai számára becsületes munkájuk gyümölcsét”. 37 A magyar királlyá koronázás eleve le hetetlenné tette Károly egyik fő céljának megvalósítását, a birodalom föderatív átalakítását, hiszen a koronáz á- si hitlevél az ország területi sérthetetlenségének megőrzését is előírta. Az új osztrák – magyar uralkodó tisztán látta, hogy a háborút a központi hata l mak nem nyerhetik meg, és az végveszélybe sodorhatja a háborús terheket egyre neheze bben viselő, az ellátás romlását és az államkassza kiürülését megakadályozni képtelen Monarchiát. A hadseregben tapasztalható erkölcsi bomlás, a stratégiai kérdésekbe n megnyilvánuló német katonai túlsúly, a nemzeti mozgalmak ébredése és a tömegek f ogyó türelme két következtetés t eredményezett . Károly készen állt arra, hogy elszaka djon a németektől , és megreformálja a soknemzetiségű Monarchiát. Az utolsó koronás Habsbur g mindkét kísérlete elbukott, mert „elkésett, mint a haldokló bűnbán a ta” . 38 A Monarchia diplomáciája (élén azzal az Ottokar Czernin nel, aki 1913as magánl evelében ,,korrupt, degeneráIt, lezüllött bagázsnak” nevezte államát, amelyben ,,már minden zavaros és korhadt” ) 39 és hadereje élére új ember került, miniszterelnökök sora váltotta egymást Ausztriában és Magyarországon is, ahol a király megszabadult a minden bir odalmi reformgondolatot csírájában elfojtó Tisza Istvántól. Összehívta az osztrák Bir odalmi Tanács ot, de az egymással ordítozó képviselők tintatartókat és aktákat vagdostak egymáshoz. Károly enyhített a spanyol etikett kötöttségein is, a világon az elsők között alapított szociális minisztéri u mot és népegészségügyi tárca is megkezdte a működését. A csás zár parancsot adott arra is, hogy a spanyol lovasiskola lipicai ménesének fehér lovait a szeneskocsik elé fogják be. 32 R UMPLER , 1997. 559. 33 B ELLER , 1997. 161. 34 Fra nz Werfel osztrák költőt és regényírót idézi P OHL – V OCELKA , 1995. 495 – 496. 35 K REISKY , 1986. 24. 36 Ferenc József véleményét idézi: M C G UIGAN , 1967. 418. 37 F EIGL , 2006. 53. 38 T AYLOR , 1988. 140. 39 B ROOKS HEPHERD , 1993. 86.
