Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Az első világh áború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 41 dött egy alkalommal 200 db tojás t is, a szállítmány sértetlenül meg is érkezett, ami f igyelemre méltó teljesítmény a korabeli tábori postaszolgála t tól. 19 A fővá ros ellátására a városházán Központi Liszthivatalt állítottak fel, s megszerve zték a kerületi lisztbizottságokat. 20 Megállapították a maximális hatósági árat, felmé r ték a készleteket, majd bevezették a kortársak által „céduláknak” nevezett élelmiszerjegy eke t. Ezzel a hatóságok vállalták a minimális lakossági szükséglet kielégítését alacsony árakon, de bizonyos cikkek esetén engedélyezték a minimum feletti szabad fo r galmat is. A kenyér- és lisztbizottságok működéséről 80 oldalas füzetet adtak közre a főváro sban. 1917ben a fővárosi önkormányzat közellátási részlegei 125 lisztbizottsá g ban 226 főfoglalkozású munkatársat és 460 tanítót, tanárt alkalmaztak. Mindez jól mut atja a h atósági beavatkozás méreteit és bürokratikus jellegét. A katonai és gazdasági szempontból első igazán súlyos, 1916os év második fel é- ben az országban állandósult az áruhiány és az infláció. Az élelmiszerek mellett igen megdrágultak a tüzelőanyagok és a szolgáltatások. A bőrh i ány és a megfizethetetlenül magas cipőárak következtében a talpalás is egyre drágább lett. 1917 elején megjelentek a fából készült cipőtalpak. A közellátás súlyos zavarait jelezte az októberben felállított Közélelmezési Hivatal és Tanács , melyen keresztül a kormányzat központilag próbálta megszervezni és irányítani a fontosabb közélelmezési és közszükségleti cikkek eloszt á- sát. 1917 márciusában sor került a kenyérfejadagok jele n tős, 20%os csökkentésére. Az áruhiány kedvezett a f eketepiacnak, ami 1916 januárjától, a jegyrendszer bev ezetésétől virágzott fel igazán. Az ellátási problémák miatt megjelentek a háborús pó tszerek: a lisztbe különböző anyagokat kevertek, a dohányt szárított levelekkel p ó tolták. Különösen a szegényebb réte gek és a városi lakosság volt nehéz helyzetben, nem v é- letlen, hogy 1915től sorban jelentek m eg a háborús szakácskönyvek. A „ H o gyan lehet olcsón jól főzni?”, a „Háborús főzőkönyv”, az „Ízletes hadiételek”, a „ Fill é res főzés” vagy a „Takarékos magyar konyha ” mind ugyanazt ígérték: lehet olcsón, r ö vid idő alatt jól főzni, és az se baj, ha kevés az alapanyag, hiszen minden pótolható. Ekkor terjedt el a húst sohasem látott hamis gulyás és hamis húsleves, amelyekben a bab volt a fő f ehérjeforrás, és a tészta töm te tele a hasat. A hamis túrógombóc aludttejből, búzadar á- ból és zsemlemorzsából készült, a hamis májgombóc konzerv májkrémből. A húsos főételek helyett elszaporodtak a főzelékek, belsőségek (máj, szív, nyelv, velő, vese, m irigy és pacal) és a krumplis fogá sok, amit töltelékként és sűrítőanyagként is előszerete ttel használtak. Az első világháborúban, amikor az élelmiszerhiány miatt az éttermek kínálatát is központilag szabályozták, az étlapokon elszaporo d tak a főzelékek, ritkultak a húsételek és a zsir a dékba n rántott ételeket csak húsmentes napokon szolgálták fel. A hadiipar és a hadifémgyűjtési akció Az ipari termelést is a hadigazdálkodás jegyében szervezték meg. Már 1914ben több mint kétszáz kiemelt fontosságú vállalat munkásait és alkalmazottait helyezt ék katonai irányítás alá. A hadiszükségletre termelő üzemek száma folyamatosan nőtt, 1915 máj u- 19 MNL OL P 1045 – 17 – No. 31., 32., 126., 127., 128. – Levelek Dr. Wenczel Árpádnak a frontra édesan yjától. 20 B IHARI , 2008. 98.
