Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Völgyesi Zoltán 42 sában 293 működött belőlük, s a háború végére számuk elérte a kilencszázat, ezzel együtt a katonai felügyelet alatt álló munkások létszáma 450 ezer főre emelkedet t. A hadiüzemek dolgozóit katonai szo l gálatban állónak tekintették, így sztrájkot, bérharcot nem folytathattak. A folyamat eredményeként a magyar gazdasági élet jelentős részét állami kézben lévő, katonai irányítás alatt álló részvénytársasági központok v onták ura l muk alá. Ezek vásárolták fel, tartották nyilván, illetve forgalmazták a különböző iparágak készleteit. Számuk folyamatosan nőtt, s a világháború végére már 26 bizottság és 39 központ ir á- nyította a hadiszállításokat, a különféle termények és nyers anyagok begyűjtését és e losztását. Nemcsak h a dianyaggal, hanem a cipőtől a szappanig mindennel foglalkoztak, amire szüksége volt a katonáknak. Az ellátási problémák miatt megjele n tek a háborús pótanyagok: a kötszereknél papírt és fagyapotot alkalmaztak, a haditermelésben has znált fémek (réz, bronz, nikkel) helyett vasból készítettek használati eszköz ö ket. Ausztria és Magyarország az aluminimum kivételével lényegében minden jele n tős fémből jelentős behozatalra szorult, a hadiipar szükségletei ezért minden fo ntos fém és fémötvözet begyűjtését megkövetelték. A fémek közül a réz volt a legfontosabb, amit legnagyobb mennyiségben töltényhüvelyek, továbbá lövedékvezető gyűrűk (és kezdetben lövedékgyújtók) előállítására használtak. 21 De a réz beszerzése okozta a le gn agyobb nehézséget is, mert a szükséges mennyiség töredék részét sikerült fedezni h azai bányákból. A háború kitörése előtt a Monarchia éves rézszükségletének mi n dössze 7,8%át termelte meg, a többit importból fedezte, 22 míg Németország rézk i termelése a rézfe lhasználásának mintegy egyötödét adta. A világ messze legnagyobb réztermelőj é- nek az USA számított, innen szerezték be a háború alatt az antant hatalmak a rezet, sőt az USAtól vásárolt rezet a háború előtt Németország és a Monarchia is, ám amerikai behozat alra a háború alatt az antant blokádja következtében a központi hatalmaknak nem volt lehetőségük. 23 A hadügyi igazgatás 1916tól rendelte el a bronzból, sárga- és vörösrézből, ó n ból, ónötvözetből készült tárgyak (réztetők, mozsarak, ajtócsapók, kilincsek, b útorv e retek, villámhárítók) hatósági b egyűjtését . 24 A nagyobb mennyiségű fémanyagokat, rezet, nikkelt, ólmot a hadsereg térítés fejében rekvirálhatta, míg a k i sebb mennyiségű fémet tartalmazó tárgyak esetében felkérték a lakosságot, hogy akinek például nél külözhető rézedénye és egyéb értékes fémtárgya van, ajánlja fel a haza javára. Kiadták a felhívást a réztermelés fokozására is, de ezen a téren a szerény ere d ményt sikerült elérni a rézérc hiánya miatt. A fémkészletek felmérésében, összegyűjtésében meghatá rozó szerepet játszott az 1915ben elején megalakult Fémközpont, pontos nevén a Magyar Szent K o- 21 S ZTERÉNYI – L ADÁNYI , 1933. 305. 22 A háború előtt a Monarchia éves rézfogyasztása mintegy 32 ezer tonna volt, ami a háború alatt 43 ezer tonnára emelkedett. ( S ZTERÉNYI – L ADÁNYI , 1933. 303.) Ehhez képest Magyarország évi 241 tonna rézkitermelése (1912. évi adat) teljesen elhanyagolható mennyiségnek számított. (A réz világháborúban. A Bán ya. XI. évf. 1916. február, 9. sz. 1 – 2.) 23 1915ben a világ több mint egymillió tonnás réztermelésének az USA közel kétharmadát adta (646 212 tonna), a második helyen álló Portugália már csak 9%ot adott a világtermelésből (évi 95 ezer tonna), a harmadik C hile pedig 4,5%ot (évi 47 442 to n na). 24 A hadifémgyűjtés történetéhez lásd V ÖLGYESI Z OLTÁN : Hadifémgyűjtés, rézrekvirálás az első világháborúban. ArchívNet, 2014. 3. sz.
