Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Kutatási szabadság és annak korlátai a magyaror szági levéltárakban 9 A törvényerejű rendelet végrehajtására további részletszabályokat állapított meg az ill etékes (vallás- és közoktatásügyi) miniszter. A levéltárakban található köziratok közül a felsza badulás (1945) előtt keletkezettekben a magánszemély a levéltárvezető enged é- lyével kutathatott és másolatot kérhetett. A zárt anyagokban tilos, egyéb anyagban sz abad volt a kutatás. 8 Az 1950es évek az éberség jegyében teltek, amikor az ellenség állandó je lenlététől tartottak, pontosabban állandóan tartottak az ellenség jelenlététől. Jellemző a kül- és belföldi kutatók, a politikai megbízhatóság alapján adott kutatási jogosultságok eltér é- se, valamint az újkori iratanyag m i nél teljesebb elzárása a kutatás el ől. 1951 nyarán a LOK arra utasította a megyei levéltár a kat, hogy a külföldről érkező magánérdeklődésre csak azután válaszoljanak, miután az érdeklődő hazájabéli tud ományos intézmény a kérés teljesítését támogatta. 9 1952 októberében a LOK elrendelte, hogy az igazoló bizottsági iratokba az érd ekelt sem nézhet bele, csak a határozatot nézheti meg és másolhatja; más személy se mmit nem láthat az iratokból (de hatóságok szabadon betekinthetnek és másolha t nak). 10 1953ban a LOK újabb rendelete szerint az Ors zággyű lés, az Elnöki Tanács, a M inisztertanács, a minisztériumok, az Országos Tervhivatal, az MTA felhatalmazott megbízottai, a Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, az Álla m védelmi Hatóság, a rendőrség és a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazolt tagjai bármel y iratban kuta thattak, kivéve, ha az saját személyükre vonatkozott. Más köziratképzők saját és jo gelődeik irataiban ügyviteli céllal szabadon, mások irataiban a LOK engedélyével kuta thattak. Minden egyéb közérdekű kutatás a LOK engedélyével történhetett, a magáné rdekű kutatás tilos volt. Az iratokból a levéltárosok „az éberség fenntartásával” adha ttak felvilágosítást. 11 Ugyane b ben az évben arról is rendelet született, hogy az 1945 után keletkezett választási névjegyzékekből a levéltárak csak a hatóságoknak é s a Népfron tnak adhatnak másolatot vagy ad a tot. 12 A kutatás szabadsága feletti felügyelet tovább erősödött 1954ben: ekkor szab á- lyozták a levéltári dolgozók j o gosultságait: nem volt szükségük kutatási engedélyre, ha tudományos munkához gyűjtöttek anyagot, vagy társadalmi munkában, felkérésre, l evéltáron belüli célokhoz (pl. faliújság) végeztek díjtalanul kutatást. Azt azonban helyt elenítette a szabályozás, ha adatot szolgáltatnak vagy cikket írnak pl. a helyi lapba a l evéltári anyagból. 13 8 1610 – 26/1950 (08.08) VKM rendelet a levéltárakról szóló 1950:29. tvr. végrehajtásáról. (1950. 08. 08.) Ezt kiegészítette a z 1610 – 44/1950 VKM rendelet (1950. 09. 24.) 9 1610 – K99 – 1/1951 LOK – Külföldről érkező magán érdeklődések megválaszolása (1951. 06. 25.) 10 864 – 143/1952 LOK – A levéltárban elhelyezett igazolóbizottsági ir a tokba való betekintés és az azokból kiállítandó másolatok ügyének sz a bályozása (1952. 1 0. 11.) 11 86401 – 9 – 4/1953 LOK – Az 1945. évben és azután keletkezett ir a tanyagban való kutatás (1953. 02. 07.) 12 86401 – 9 – 8/1953 LOK – Adatszolgáltatás az állami levéltárak őrizetében álló felszabadulás utáni n é vjegyzékekből (1953. 04. 03.) 13 13 – 00 – 8/19 54 LOK – A levéltári dolgozók kutatási engedélye (1954. 02. 09.)
