Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Reisz T. Csaba 10 1954 nyarán a külf öldi megkereséseket úgy szabályozzák, hogy a közvetlenül a levélt á- rakba érkezett megkeresé seket előbb a LOKnak kell beküldeni és az onnan jövő ut asítás szerint kell intézkedni (ez nem vonatkozott az anyakönyvi kivonat, képesítésre vonatkozó kivonat, más o lat, felvilágosítás kérésére). 14 Ugyanebben az időben szabályozzák az 1945 utáni iratanyagb an való kutatás e ngedélyezését, politikailag megbízható személyek számára adva többletjogosultság o kat. A megyei, városi és budapesti kerületi pártbizottságok megbízólevelével rendelkezők az 1945 utáni iratanyagban is végezhettek kutatást, de saját személyü kre vonatkozó anya g ban nem kutathattak. 15 Az éberség 1955re is fokozódott: a külföldi állampolgárok levéltári kutatása es etében a levéltár köteles volt értesíteni a LOKot a látogatásról. A külföldi az 1918 elő tti anyagban akadály nélkül kutathatott, az 19 18 utáni anyagban csak a Külügyminiszt é- rium írásbeli engedélye alapján (amelyet a levéltárnak kellett kérvényeznie a LOK ú tján). A z átnézett iratanyag jegyzékét nyolc napon belül a LOKhoz meg kellett küldeni. A külügyi iratanyagban kül- és belföldi csak a Külügyminisztérium engedélyével kuta thatott. 16 1955 őszén a LOK újabb rendeletet adott ki „a kérdés végleges szabályozásáig, átmenetileg”: az 1945. január 1je után keletkezett iratanyagot zárt iratnyagnak kell t ekinteni. Ezt a rendelkezést még 1960ban is megerősítik, „magánc é lú kutatás ezekben az ira tokban nem végezhető, közérdekű (tudományos) kutatáshoz pedig továbbra is a LOK adhat engedélyt”. 17 Az 1956. évi forradalom és szabadságharc után, talán a politikai enyhülés egyik j eleként a szigorú szabályozáson is lazítottak. 1957 áprilisában az MTA Törté nettud ományi Intézete jogot kapott arra, hogy maga döntse el, ki az, aki j o gosult az 1945 utáni iratanyagot kutatni, tehát az intézet garanciát vállalt munkatársaiért. Az intézet felad atává vált a továbbiakban annak megítélése, hogy „ ne kerüljön olyan adat avatatlan k ezekbe, amely államérdeket, népgazdasági érdeket, bármely más közérdeket vagy jogos magánérdeket sértene”. 18 1960ban vezették be, hogy a központi levéltárakban őrzött csendőrirendőri személyi ügyekben, az államrendészeti/internálási, rendőri felügyeleti, egyesületekre, politikai pártokra, munkás- és parasztmozgalmakra vonatkozó rendőricsendőri anyagban kutatás t végezni csak a Belügyminisztérium Titkársága vezetőjének vagy h elyettesének előz e tes engedélyével volt szabad. A megyei levéltárak hasonló irataiban a megyei rendőrkapitányság vezetőjének vagy helyettesének az engedélye kellett a kut atáshoz. 19 1962ben az 1919. augusztus 1je után keletkezett belügyi és rendőrségi ir a- 14 02 – 00 – 8/1954 LOK – Külföldről érkező kutatási igényekkel kapcsol a tos eljárás (1954. 06. 10.) 15 86401 – 9 – 47/1954 LOK – 1945 utáni anyagban való kutatás enged é lyezése (1954. 07. 30.) 16 02 – 00 – 1/1955 LOK – Külföldi állampolgár kutatók levéltári kutatásának szabályozása (1955. 02. 11.) 17 86401 – 15 – 10/1955 LOK – Az 1945 január után keletkezett iratanyagban való kutatás és az iratok fe lhasználása (1955. 09. 25.); 87368/1960. LO (1960. 02. 15.), utó bbit csak hivatkozásból (vö. 27. jegyzet) ismerem. 18 86401 – 15 – 2/1957 LOK – Az 1945 után keletkezett levéltári anyagban való kutatás engedélyezésének módosítása (1957. 04. 11.) 19 88958/1960 LO – Levéltári kutatás szabályozása a BM provenienciájú anyagban (1 960. 08. 19.)
