Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 1. szám - Az intézményi profil vizsgálata, levéltári rendszerek - FÜLÖP TAMÁS: A Nemzeti Levéltár vezető és integráló szerepe az angol levéltári rendszerben
Az intézmény profil vizsgálata, levéltári rendszerek 28 őrzött gyűjtemények egységes paraméterek szerinti megőrzését, feldolgozását, valamint a levéltárak szakmai munkájának tervszerű és folyamatos fejlesztését. A levéltárak szolgáltatásaira vonatkozó egységes standardok be vezetésétől egyértelműen a levéltári rendszer működésének hatékonyabbá és eredményesebbé válását várják. Az Egyesült Királyságban tehát a levéltárak által végzett szakmai munka minőségbiztosítása a Nemzeti Levéltár irányításával végrehajtott, ezen új – egy üttműködésre és konzultációra épülő – akkreditációs folyamat révén valósul meg. 10 A Nemzeti Levéltár gyűjteménye több mint 11 millió, a kormányzat és az államigazgatás működése során az elmúlt közel egy évezredben keletkezett dokumentumból tevődik össze, e zzel a hatalmas mennyiségű adattal a Brit Nemzeti Levéltár a világ egyik legnagyobb nyilvántartásával rendelkezik. Az archívum által őrzött dokumentumok között egyaránt megtalálhatóak a 11. századból származó Domesday Book, vagy a középkori oklevelek melle tt a modernkori állam iratai, a legújabb kor digitális fájljai, az elektronikus nyilvántartások, weboldalak, fényképek, plakátok, térképek, rajzok és festmények eredeti és fokozatosan bővülő digitalizált együttese is. A NagyBritanniában érvényben lévő jog szabályok alapján általános elv, hogy a Nemzeti Levéltár által tartós megőrzésre kiválasztottak kormányzati dokumentumok, nyilvántartások, a keletkezésüktől számított 30 év után kerülnek a levéltárba, majd a nyilvántartásba vételt és feldolgozást követően válnak kutathatóvá. A levéltár őrizetében van számos olyan, a védelmi időn belül keletkezett dokumentum is, amelyek a széleskörű információszabadságra vonatkozó törvény alapján (Freedom of Information Act) a keletkezéstől számított 30 évnél korábban az arc hívumba kerülnek, majd a közvélemény számára is hozzáférhetővé válnak. A Nemzeti Levéltár 2003 és 2006 közötti megalakítására négy, különböző szempontok szerinti információkezelésre szakosodott kormányzati szervezet fokozatos egyesítésével került sor. A B rit Nemzeti Levéltár e folyamat során magába integrálta az 1838ban létrehozott, Anglia, Wales és az Egyesült Királyság kormánya által kiemelt jelentőségűnek ítélt, kulcsfontosságú állami dokumentumok és nyilvántartások megőrzésére és a kutatók számára tör ténő hozzáférhetővé tételére létrehozott Public Record Officet, az 1869ben életre hívott Történelmi Jelentőségű Kéziratok Királyi Bizottságát (Royal Commission on Historical Manuscripts), valamint az 1786ban alapított Őfelsége Kiadmányozói Hivatalát (He r Majesty's Stationery Office), amely 1889 óta a brit korona kiadói jogaival (Crown copyright), és a parlament által hozott törvények megjelentetésének jogával is rendelkezik, továbbá a 2005ben, az Európai Uniós irányelveknek megfelelően létrehozott, az á llami szervek által keletkeztetett információk felhasználását szabályozó Közszolgáltatási Szektor Információs Hivatalát (Office of Public Sector Information). A Brit Nemzeti Levéltár e jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező szervezetek funkcióit is integrálva, az állam működésével kapcsolatos levéltári, jogszabályközvetítői és információmenedzselési feladatkörök egyesítésével a 21. századi kormányzati információkezelés legjelentősebb szervezetévé vált. Ennek értelmében a Nemzeti Levéltár saját hatás körében eljárva feladatának tekinti a kormányzat működése során keletkezett maradandó értékű, releváns információk és információhordozók jövőbeni megőrzését, a brit levéltári rendszer szereplőinek nyújtott szakmai tanácsadást, továbbá a levéltári dokumentu mok széleskörű felhasználásának, valamennyi korosztály számára történő 10 Erről lásd alább.
