Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
Hírek 76 míg a berlini BStU vagy a varsói IPN kétháromezer munkatárssal l átja el ugyanazt a fel adatot. A levéltári anyag feldolgozásánál három te rület áll az előtérben . Elsőként eml í tendő az intézménytörténet, vagyis a különböző titkosszolgálatok és politikai rendőrség szervez eti rekonstruálása. Másodikként említhető az állambi ztonsági szervek politikatörténetének feltárása, azaz hogyan épült be a pártállami rendszerbe a belbiztonsági hálózat. Ez annál is fontosabb, mert az utóbbi évtizedek közírói publikációit az ügynökkérdés határo z za meg, így a fa alapos vizsgálata mellett el feledkeznek az erdőről. Harmadikként az állambiztons á- gi fondok ról, mint társadalomtörténeti kincsesbányáról kell szót ejteni. Az iratokból reng eteg meghurcolt, kerékbe tört élet, megfigyelt és megfigyelő életpályája tárul fel a kutató előtt. Ide tartozik m ég, hogy az iratok révén fény deríthető a különböző rendészeti eljár á- sokra is. Zárszóként elhangzott, hogy bár az ÁBTL őrzött iratmennyiség alapján a legk isebb levéltárak közé tartozik, ügyfél- és kutatóforgalom alapján viszont a legismertebb l evéltárakhoz sorolható. Szabó Ferenc a Békés Megyei Levéltár egykori igazgatója A vidéki levéltárak tudományos, közművelődési, ismeretterjesztő szerepe 1949 – 1995 címmel elevenítette fel személyes tapasztal atait. Emlékei elmondásával emberi közelségbe hozta azokat az e seményeket, amikről a k orábbi előadások a tudományosság kissé merev szabályai szerint hangzottak el. Az 1960as évektől meginduló anyagi és tárgyi fejlődés – pl. a dexionsalgó polcok révén jóval több irat elhelyezése, mikrofilmezési és sokszorosítási lehe tőségek, restaurálás megjelenése, vagy akár a hivatali autó kiutalása – révén sokkal könnyebbé vált a levéltári anyag feldolgozása. Meglátása szerint a közgyűjtemények közül a levéltárak tudtak a legjobban fejlődni, a már többször említett közigazgatási fu nkcióik miatt is. Közművelődés terén a levéltár nem tudott olyan fejlődési pályát befutni, mint a m ú- zeumok – s az előadó véleménye szerint – az iratanyag jellemzői alapvetően nem kedve znek a közművelődési tevékenységeknek. Ismeretterjesztést sem lehet az i gazán sikeres t evékenységek közé sorolni, kivéve a kiadványok megjelentetését. 1965ben központi ajánlás biztatott a helytörténeti kutatá sokra. A h elytörténetírás fe líveléséhez jelentősen hozzájárult két politikai esemény: a tanácsköztársaság 50 éves évfo rdulójának megünneplése 1969ben, valamint az 1945ös „ felsz a badulás ” kerek évfordulói kapcsán rendezett megemlé kezések. Ezekre az eseményekre készült kiadványokat, mono gráfiákat, tanulmányköteteket és szöveggyűjteményeket a Párttörténeti Intézettel kellet t le ktoráltatni, ezzel biztosítva a „ szakmai színvonalat ” . Ez egyúttal jó iskolaként is szolgált számos nem történész végzettségű megyei levéltárosna k . Tilcsik György , az MNL Vas Megyei Levéltár igazgatója A határ menti levéltár, mint a h atárokon átnyúló e gyüttműködés és a helyi tudományos közfeladatok ellátásának intézménye az 1960as évek elejétől napjainkig címmel a Vas Megyei Levéltár osztrák és szlovén kapcsolatainak al akulását mutatta be. A nyugati kapcsolatot az osztrák fél kezdeményezte még az 1960as évek elején, a mai Burgenland tartomány 1921 előtti történetének megismeréséhez. Ez a kapcsolat tudományos hidat képezett a vasfüggöny két oldala között, jóllehet 1984ig i nkább az osztrák levéltárosok jöttek Szombathelyre, a magyar kollégák határátlépé sét adm inisztrációs akadályok nehezítették. A megyei levéltár tanácsi kézbe kerülése tovább széles í- tette az együttműködés lehetőségeit, amelynek révén mind a szakmai, mind a személyes kapcsolatok megerősödtek. Ennek ragyogó példája az 1969től folyamatosan megtartott Mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium, amelynek többször is Szombathely adott otthont. A levéltár szempontjából fontosabb, hogy ösztöndíjcsere révén magyar k utatók utazhattak ki, akik nem csak konferenciákon vehettek részt, ismerhet ték meg az e lszakított területek iratait, hanem a nyugati levéltárak szakmai hátterét is tanulmányozha t-
