Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Levéltár és történettudomány Magyarországon és a Kárpát-medencében, 1918–2013. Beszámoló az MTA BTK Tudománytörténeti és Európa-történeti Témacsoportjának II. műhelykonferenciájáról. 2014. január 30. (Guth Réka–Péterffy Gergely)
Hírek 77 ták, példaként említve a számítógépek alkalmazását. A rendszerváltást követően a GyőrMosonSopron Megyei Levéltár soproni levéltára is bekapcsolódott a határon átívelő k ö- zös munkába. A vasi levéltár számára a legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az együttműködés hasznosságának az a mintegy hatezer másolat, amelyek a Burgenlandi Tartományi Levéltár magyar vonatkozású iratairól készültek. A maribori levéltár rév én a szlovén kapcsolat is hasonlóan alakult az elmúlt fél évsz á- zadban, számos közös program, kiállítás és projekt fűzte mind szorosabbra a két levé l tárat. 1991től például rendszeresen rendeznek szlovén – magyar ifjúsági levéltáros táborokat a Zala Megyei Le véltárral közösen, elsősorban a Muravidék feltárásának céljából. A fent e mlített levéltárak határokon átnyúló együttműködése mintát jelenthet mások számára is, h iszen 19 megyéből csak négy nem érintkezik az államhatárral. A konferencia zárásaként a határo n túli ma gyar levéltárügyről hangzottak el előad á- sok. Elsőként Novák Veronika , a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei F ióklevéltárának igazgatója A Magyarország történetére vonatkozó levéltári anyag feldolgozása Szlovákiában 1945 – 2013 címmel mutatta be a sz lovákiai levéltárügy fejlődéstörténetét. Az impériumváltás ig azi vesztese a szlovákiai levéltárak voltak, 15 e gykori megyei levéltárban csak hat levéltárosi helyet biztosítottak . A két világháború között folyamatosan zajlott a vita az Oktatásügyi Minis z tér ium és a Belügyminisztérium között, hová tartozzanak a szlovákiai levéltárak. Jól muta t ja a rendezetlen állapotokat, hogy nem született levéltári törvény, de még a kutatási módszerek egységes szabályozása sem sikerült. Így fordulhatott elő, hogy gyakran a kut atóknál maradtak, eltűntek dokumentumok – ami mai napi g hat a kutatás ra. 1947ben kezdődött el egy egységes levéltárhálózat kialakítása, majd két évvel k é sőbb a területi levéltárak szervezése is elkezdődött. Csak 1954ben jelent meg az első egységes í- té si utasítás a kormányzat részéről, ennek értelmében az állami levéltárak a belügyi tárca alá kerültek. Az évtized végétől jelentek meg a levéltári szakemberek, nem utolsósorban a b ezárt kolostorokból és teológiai akadémiákról kiáramló egykori papnövendékek nek köszö nhetően. Ennek következtében végre megkezdődhetett az iratgyűjtemények egységes elvek mentén való feldolgozása. A következő jelentős lépés az 1980as években történt, amikor elind ították a levéltáros képzést a C omenius Egyetemen. Sok levéltár ebbe n az időszakban kapott új épületet, amelyek jobb tárolási és kutatási feltételeket biztosítottak – nem utols ó- sorban a politikából kibuktatott igazgatóknak köszönhetően. Csehország és Szlovákia szétválása után 2002ben született átfogó törvény, ami a mai n apig meghatározza a levéltári hálózatot – hét nagyobb regionális levéltár köré fonva a szlovák levéltárakat. Ezek az állami fenntartású levéltárak mai napig a belügyminisztériu mhoz tartoznak, mellettük csak szaklevéltárak működnek, de ezek elvétve rendelke znek m agyarországi vonatkozású anyagokkal. Az egyházi levéltárak még csak anyagaik feldolgozása elején állnak, és általánosságban elmondható, hogy a digitalizálás terén is nagy lemaradás tapasztalható, a már digitalizált anyagok hozzáférése pedig problemat ikus. A délvidéki levéltárak helyzetéről Fodor István , a zentai Történelmi Levéltár igazgat ó ja és Apró Erzsébet , a BácsKiskun megyei levéltár nyugalmazott igazgató helyettese tartott k ö- zös előadást A Délvidék történet é nek levéltári anyaga címmel. A jelenle gi levéltárhálózat 1967ben rögzült, a nagyobb inté z ményeket regionális levéltáraknak nevezik. A II. vi lágháború után komplex kutatási – művelődési – műemlékvédelmi központokat hoztak létre, ezért a k utatóknak nem csak levé l tárakban, hanem múzeumokban i s érdem es iratok után kutatni. A tudományos munkatársak c sak a levéltári személyzet töredékét alkotják, emellett a rossz anyagi, tárgyi és személyi körülmények jellemzőek általában a délvidéki levéltárakra sőt, szaktörvény hiánya is nehezíti az intézmények és kut atók munkáját. A zentai levéltár any a-
