Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Mérleg - Lefoglalások, kisajátítások és kárpótlások. Levéltárak és könyvtárak a 20. században. (Garadnai Zoltán)
Mérleg 63 érthetjük, hogy a nemzetközi közvélemény szerepe milyen fontos az emberi jogok és a demokrácia visszaállítása érdekében, hogy a diktatúrák bűneinek feltárásával együtt a kollektív emlékezet színtereit is vissza kell állítani. Ebben a folyamatban a levéltárak kiemelt szerepet töltenek be. Az ötödik fejezetben orosz, lengyel és francia esettanulmányokat és újabb kon krét példákat ismerhetünk meg. Igor Filippov a Lomonoszov Egyetem történész profe szszora az orosz jogalkotás változásait, azok nehézsége it taglalja (Comment échouer à se faire restituer des livres en Russie postsoviétique: témoignage sur le cas de la collection Schnneerson. Michel Vermote a Gandhi Társadalomtörténti Intézet kutatója. ( La Commission Daniszewski et le retour de Pologne de l a „collection hollandaise”. Du transfer d’archives dans le bloc de l’Est, 1945 – 1991 ) a lengyel Daniszewski bizottság feltáró munkáját ismerteti, han gsúlyozva azt, hogy a hosszú ideig tartó munka ellenére ezt a feladatot lényegében nem lehetett befejezni . T adeusz Daniszewski , a lengyel Párttörténeti Intézet professzora vez etésével a háború után Lengyelországban maradt levéltári és könyvtári anyagok feltár á- sát végezték el. A munka nagyságát mutatja, hogy mintegy 48 tonna mennyiségű elr abolt dokumentumot, köny vet tártak fel az ötvenes évek első felében. A korszakra je llemző módon ez a feltáró munka a nyilvánosság kizárásával és a legnagyobb titokban, titkosszolgálati eszközökkel zajlott. A titkolódzásnak köszönhetően az egyes gyűjt eményeket „fedőnév” alatt vett ék nyilvántartásba. Az iratok között megtalálhatók vo ltak az egykori Párizsi kommün iratai és a nemzetközi kommunista, illetve a szocialista mozgalom dokumentumai is. A sajátosságokhoz tartozik, hogy a lengyel levéltárosok nem törekedtek az iratok provenie nciájának azonosítására, és a források jelentős része az Újkori Lengyel Levéltár állományába került, ahol a kilencvenes évek elejétől lehetett azokat fokozatosan feltárni. Az ún. Daniszewski gyűjtemény lényegében egy nem hiv atalos megnevezése azon iratok ö sszességének, amelyek a lengyel levéltárakban mara dtak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy 1956ban a lengyel szervek nagy mennyiségű (192 doboz) iratot adtak át a holland hatóságoknak. Ezek az iratok a holland szociá ldemokrata mozgalom történetére vonatko znak, és a holland levéltárosok azok nagy részét reponálni tudták eredeti őrzőhelyükre. A feltáró munkában jelentős változást eredményezett az, hogy a kilencvenes évek elejétől valódi és nyílt feltáró munka kezdődhetett, amelybe a tanulmányunk elején e mlít ett Grimsted professzor is bekapcsolódhatott, és a feltárás mellett a restitució kérd é- se is a középpontba kerülhetett. Borisz Jelcin elnök kormányzásának ideje alatt a volt szovjet levéltárak is megnyíltak a nyugati kutatók előtt, és érdemi eredményeket le h etett elérni levéltári iratok „vándorlásáról” a keleti blokk országaiban. A kutató munka lehetőségeit, a kutatások nehézségeit mutatja, hogy a kilencvenes évek első felének ny itásához képest Moszkva 1999től fokozatosan szigorította politikáját, és a rest itució kérdésével foglalkozó kutatók számára már nem engedélyezi a kutatást. Anne Liskenne a francia Külügyi Levéltár levéltárosa a francia – szovjet/orosz ka pcsolatok változásain keresztül ismerteti a francia vonatkozású dokumentumok restituciójának a kérd ését ( Autour des restitutions des biens culturels de 1944 à nos jours ). A francia – szovjet/orosz kapcsolatok változásai a francia levéltári iratok sorsán keresztül is érzékelhetők, jól mutatván azt, hogy a „nagy diplomácia” sikerei lényegesen befoly á- solhatj ák a levéltári diplomácia eredményeit is. A diplomácia jelentőségét mutatja, hogy
