Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Kilátó - HORVÁTH J. ANDRÁS: Tornyosuló aktahegyek vagy társadalmi nagytotál? – Hans Booms iratértékelési és levéltár értelmezési tézisei 1972-ből
Tornyosuló aktahegyek vagy társadalmi nagytotál? 39 iratértékeléshez való kapcsolá sa. A jobbára formális válasz erre az, hogy adott levéltári anyag forrásértékének meghatározása során kíséreljük meg mind a társadalmi folyam atokat mind a történeti fejlődést tükröző elemeket együttesen figyelembe venni. Ámde ez a formális válasz rögtön fölveti a következő kérdést: honnan tudja a levéltáros, hogy mi a jelentős? Mi módon méri azt? S persze figyelembe kell vennünk, hogy maga a „j elentőség” fogalma is egy igen visz onylagos, többértelmű fogalom. Hogy az i ratérték el és során alkalmazhatjuk, használhatjuke, attól függ, hogy mire v o natkoztatjuk. 25 H a valamely jelentős információs tartalommal rendelkező levéltári anyagot a h egeli spekulat ív idealista filozófia , avagy annak marxista eszmei származéka alapján szándékoznánk értékelni, főként azon jelenségre vonatkozóan kapnánk válaszokat, amelyeket ezek az ideológiák fontosnak tartanak. A jelenségek nagy része azonban f igyelmen kívül maradna, s már kezdetben kiszorulna az értékelő folyama t ból, avagy egy előre megalkotott ideológiai rendszer merőben elméleti jellegű, „megkonstruált sze rkezeti és fejlődési összefüggésrendszerének” lenne egyik eleme. 26 A különféle társad alomelméleti megközelítések , különösen azok, amelyeknek egy monokauzális világé rtelmezés zárt ideológiája szabja meg a kereteit, nem nyújtanak segítséget a levéltáros számára abban, hogy kielégítő válaszokat találhasson az információértékelés során felmerülő kérdésekre. A levéltáros nak a továbblépés érdekében kezdeményeznie kell a társadalmi folyamatok tapasztalati valóságának tanulmányozását. Ez nem jelenti azo nban az elmélettől való teljes elfordulást, s szó sincs arról, hogy valamiféle elméletnélk ü- li empirizmus mellett érveljünk; hanem inkább arról, hogy a l kalmazkodjunk az emberi megismerés reális lehetőségeihez. Hiszen, amikor a levéltáros megkísérli a levéltári anyag jelentőségét a társadalmi folyamatokkal összefüggésben meghatározni, azon nyomban egy episztemológiai problémával találkozik: a társadalmi jelenségeket mind enekelőtt egymással kell összefüggésbe hoznia. Ehhez járul még, hogy a levéltáros sz á- mára a társadalmi folyamatban nem tárulnak föl önmaguktól az események összefü ggései. A történelem ugy anis, úgy véljük, nem hordo z bel ső, előre meghatározott érte lmezési összefüggéseket. 27 Egy adott társadalmi folyamat az értékelés megkezdésekor a levél táros számára tárgyilag széttagolt, különféle jellemzők által meghatározott ira tállomány összesség eként érzékelődik. Az iratok e csop ortjai a történelmi jelenségek et igen nehezen átt ekinthetőnek, sokfélének és összetettnek láttatják . Ezért annak érdekében, hogy képet alkothassunk erről „az egyéni, közösségi, személyi és szerkezeti tényezők végtelen számú pontokon való érintkezéséről”, 28 először is az összefüggéseket kell feltárnunk. S ebben rejlenek a levéltári iratértékelési tevékenység nehézségének végső okai. A levé ltárosnak ugyanis el kell döntenie, hogy mely egyedi események, illetve fejlődési ala pmotívumok őrzendők meg dokumentumok formájában, jóllehet, ezen események j elentősége és meghatározottságai csak akkor határozhatók meg, ha a levéltáros már h a- 25 153. sz. j. Vö. F AIN , H ASKELL : Between Philosophy and History. The Resurrection of Speculative Philosophy of History within the Analytic Tradition. Princeton, N. J., 1970. 247. 26 154. sz. j. E NGELBERG , E RNST : Über Theorie und Methode in der Geschich tswissenschaft. Zeitschrift für Geschichte 19. 1971. 1352. és 1357., akinek erről és az ezt követőkről teljesen ellentétesek a nézetei. 27 155. sz. j. Vö. F ABER , K ARLG EORG : Theorie der Geschichtswissenschaft . München, 1971. 216. 28 156. sz. j. S CHIEDER , T HE ODOR : Grundfragen der Geschichte. Die Weltgeschichte . Freiburg, 1971. 13., 31.
