Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Kilátó - HORVÁTH J. ANDRÁS: Tornyosuló aktahegyek vagy társadalmi nagytotál? – Hans Booms iratértékelési és levéltár értelmezési tézisei 1972-ből
Horváth J. András 36 zó, minden fontos szempontot felölelő vonását, illetőleg mozzanatát, majd ennek ala pján kell meghatározniuk a gyűjtendő levéltári iratok körét. Booms 1991es írásában megadóan beismeri, hogy elképzelése nem talált köv etőkre a nyugateurópai szakmai terepen. Siegfried Büttner, legközelebbi munkatársa pé ldául az 1989ben, nyugalomba vonulásának tiszteletére kiadott emlékkönyvben ke zdeményezését egyenesen tévútnak nyilvánította, s eltorzítv a alapgondolatát a „komplex értékképzetek tükröztetése” ideologikusprekoncepcionális szándékot tulajdonított a neki. 15 Booms visszautasította az igaztalan kritikát, alkalmat találva arra, hogy ismét hangsúlyozza: koncepciója a társadalmi reálfolyamatok doku mentálása tükröztetésének igényét fogalmazta meg – nem pedig holmi ideologikus víziókat... Elismerte ugyana kkor, hogy még a Nemzetközi Levéltári Tanács elnökeként (1984 – 1988) sem volt képes arra, hogy az iratértékelés tágabb összefüggéseit a levéltárügy tá rsadalmi vonatkozású témakörévé tegye. Ironikus módon, noha Booms 1971es kritikájában a régi német levéltári hagy omány kritizálása mellett hosszú oldalakat szentelt az NDK levéltári rendszere bírálat á- nak is – meglepődve kellett tapasztalnia, hogy az 1980as évek elején, mintegy megf ogadva tanácsait, a keletnémet kollégák komoly kísérletet tettek arra, hogy a boomsi koncepció „szocialista változatát” megvalósítsák. 16 A ke zdeményezés azonban kudar cba fulladt, ami t egy drezdai levéltáros már a rendszerváltozá st követően Boomsszal beszélgetve akként érzékeltetett, hogy a pártállami keretek között kialakított dokume ntációs terv („Dokumentationsprofil”) alapján az 1980as években m aradandó érték ű- nek gondolt iratokat a 1990es években már selejtezhetőnek értékelt e, s fordítva... 17 Bár Hans Booms eszméit, megjelenésük időszakában tehát, főként a kontinensen számosan ellenezték, felvetései mégis hozzájárultak ahhoz, hogy ma már szinte seme rre sem találkozunk olyan szakmapolitikai irányvonallal, amely a fent jelzett f olyam atokkal élesen szemben állna . Ellenkezőleg, az összetett társadalmi jelenségek előtérbe kerülésével lassacskán napirendre kerül a hagyományos közhatalmi, közintézményi b eágyazottság kizárólagos tükröztetésének a megkérdőjelezése. Vagyis nem a hatalmi instrumentumok, hanem (bár a proveniencia elvének rugalmas és újraértelmezett a lkalmazásával) a társadalom különféle köztes szintjein és területein tetten érhető össz etett funkciók és jelenségek dokumentálásának irányába mutat az út. Kiválasztott szemelvén yünk Hans Booms tanulmány á nak azon végső részét ta rtalmazza, ahol a szerző berekesztvén a keletnémet kollégákkal folytatott hosszas p olémiát, valamint az addigi nyugatnémetországi iratértékelési megközelítések kritikáját, a társadalmi jelenségeken és megh atározottságokon nyugvó iratértelmezés indokolts á- ga melletti érveket sorakoztatja fel, s az említett „dokumentációs terv” kezdeményez é- sével a gyakorlati megvalósítást illetően is konkrét javaslatot tesz. 18 15 B OOMS , 1991 – 92. 28 – 29. 16 B OOMS , 1991 – 92. 29., skk.; S UDÁR , 2002. 19. 17 B OOMS , 1991 – 92. 33. 18 Fordításunk a 36 oldalas tanulmány utolsó hét oldalnyi szövegrészletét tartalmazza az eredeti kiadás 33. oldalán található az . Auf welchem Wege aber wollen wir... kezdet ű s zövegtől. A szerző jegyzetei az eredeti sz á- mozást követik.
