Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - HARASZTI VIKTOR: Gyűjtőterületi szubjektív – a gyűjtőterület egyes kérdései egy városi levéltár szemszögéből
Gyűjtőterületi szubjektí v … 23 hogy a végelszámoló „köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezés é- ről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a m egszűnés utáni iratőrzés költségeit a v agyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet á l lapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték f ejében) a tagok (alapítók) valamelyike válla lja.” [9/G § (2) bek.] Sajnos, a levéltár szer epe ebben a foly amatban nem tisztázott, a maradandó értékű, akár köz, akár magánir atok védelme érdekében fel lehet lépni , és ha a civil szervezet jogszabályban rögzített közfeladatot is ellát, akkor a közfelad at köréb en keletkezett maradandó értékű közir atok védelme véleményem szerint levéltári feladat. A megszűnő szervezetek mellett a levéltári gyűjtőterületi munkánál a működő szervekre is érdemes koncentrálni, melyhez a közhasznú státusz segítséget adhat. A C ivil tv. megfogalmazása értelmében a közhasznú minősítés elnyeréséhez az szüks é- ges, hogy a szervezet jogszabályban rögzített közfeladatot lásson el. Az új törvény nem preferál tevékenységeket, így azok at nem sorolja fel , hanem minden olyan tevékenys é- get kö zhasznú tevékenységnek tekint, amit valamilyen jogszabály közfeladatként def iniál. A tágabb tevékenységi kör által leírt közfeladatokat a közhasznú szervezet közve tlenül vagy közvetve szolgálja. Ha elfogadjuk azt a tételt – és sikerül ezt az adott kö zhaszn ú szervezettel is elfogadtatni – , hogy a közfeladatként definiált esetekben a vé gzett közfeladat tárgykörében köziratok keletkeznek, akkor az Ltv.ben rögzített levélt á- ri jogosítványokkal élve már nem lehet akadál ya az irattár rendszeres ellenőrzésének, a későbbiek során pedig a maradandó értékű iratok levéltári átvételének. Úgy vélem, hogy az állam vagy önkormányzat által átruházott közfeladatok körében köziratok k eletkeznek a civil szervezetek körében is, a melyek maradandó értékű része átgondolt gyűjtőterületi politikával közlevéltárba is kerülhet a jövőben. Általános érvényű és eg yértelmű levéltári jogszabályi háttér híján minden esetben az adott civil szervezet alapító okiratát és feladatait célszerű a levéltáro snak megvizsgálni. Az alapszabálynak tarta lmaznia kell a közhasznúság megfogalmazását, valamint azon területek felsorolását, m e lyeken a civil szervezet olyan közfeladatot lát el, melyről törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint ál lami szervnek vagy helyi önkormányza tnak kell gondoskodnia. Az alapszabálynak tartalmaznia kell a konkrét jogszabályhelyi hivatkozásokat, melyek alapján a közfeladat ellátása körében maradandó értékű közirat is keletkezhet. A szerv értékeléséhez nagy segít séget nyújtanak még a közhasznúsági beszámolók, melyeknek szintén tartalmazni uk kell az ellátott közfeladatok tételes fe lsorolását. Magániratok közkézen? Lassan már két évtizede állítja olykor megoldhatatlan feladat elé a levéltárakat a gazd asági szervek iratainak gyűjtése. Az 1945 utáni államosítások értékes vállalati iratany agokkal gazdagították a közgyűjteményeket. Az állami időszak szabályozása elvben l ehetőséget teremtett a további tervszerű iratbegyűjtési munkához, mégis e kor eredm é- nyei sem egyértel műek. A levéltárakban őrzött vállalati iratanyagok jelentős bővülését okozta a szocialista gazdaság összeomlása, a felszámolási, végelszámolási eljárások s o-
