Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - KÁLI CSABA: A közigazgatási és intézményi szerkezet – átalakításból adódó újabb feladatok az iratkezelés közlevéltári ellenőrzésében, valamint az értékhatár-vizsgálatban
A közigazgatási és intézményi szerkezet átalakításából adódó feladatok… 9 összekötve ezt a permanensen jelen tkező igényt egyes helybeli óvodák megszűnésével, élve az alkalommal pár év alatt átvettük egy normál városi, egy módszertani városi, egy normál községi és egy nemzetiségi községi óvoda iratállományát. Úgy gondoltuk ezzel megfeleltünk ennek a társadalmi ol dalról jelentkező igénynek. A szervezeti átalakulásokkal összefüggő értékhatárvizsgálat kapcsán az alábbia kban, példálózó jelleggel, olyan „szürke zónába” tartozó szervtípusokról, szervekről lesz szó, amelyek esetében nem lehet azonnal, az íróasztal mell ől eldönteni az értékhatár szempontú hovatartozásukat, hanem típusonként, illetve tételesen vizsgálni kell őket. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásával a közoktatás területén egy eleddig páratlan centralizációs folyamat ment végbe, melynek során a korábban önállóan m ű- ködő intézmények, beolvadva a fenti mamutintézménybe, jogilag ún. feladatellátó h elyekké váltak. Itt jegyezném meg, hogy ez véleményem szerint – már csak nyilvánta rtástechnikai értelemben sem – nem ok arra, hogy az iskolákat töröljük a szervnyilvá ntartásból és pusztán a tankerületeken keresztül tartsuk őket nyilván az illetékességi körbe tartozó iratképző szerveink között. De visszatérve az iskolai centralizációra, volt ennek a folyamatnak egy lényegesen kisebb reflektorfényt kapott decentralizációs vetülete is, amely számunkra az értékh atárelemzés szempontjából érdekes lehet. Tudvalevő, hogy az 1980as évektől kezd ő- dően, akkor is a korszerűsítés jegyében, sorra hozták létre az iskolák köré integrált ált alános művelődési közp ontokat, melyben rendszerint egy könyvtár és művelődési ház, esetenként óvoda, illetve bölcsőde, valamint különböző gazdasági egységek (pl. konyha és hasonlók) kaptak helyet. Ezek a szerveződések ebben az új felállásban kényszerűen dezintegrálódtak, de egy másik rendezőelv mentén újraszerveződ(het)tek. Levéltári szempontból az egykori ámkkba szerveződött nem iskolai egységek iratai így különkülön irrelevánsak voltak, de esetleges új szervezeti formájukban már nem biztos, hogy figyelmen kívül lehet hagyni őket. Zalaegerszegen például az elmúlt évtizedekben a városhoz csatolt környező falvak iskoláihoz egykoron odaszervezett művelődési h á- zak és könyvtárak kötelező leválasztása révén, ezen egységekből létrehozták a Zala egerszegi Városrészek Művelődési Központ ja nevű új intézményt 2013. augusztus 1től. A korábbi részegységek ezen új minőségű formációja esetében már korántsem olyan egyértelmű, miszerint csakis értékhatár alattinak gondolt iratok keletkeznek itt, így azt mindenképpen vizsgálni kell. Egy iratkép ző életében nem egyszer előfordulhat, hogy azonos név mellett újabb feladatokat kap . Így „lopakodó módon” ez által válik értékhatár felettivé, de termész etesen ennek az ellenkezője is megtörténhet, vagyis vonhatnak el tőle hatáskört, amit nem mindig tükröz tetnek a nevében és más szervezeti változásban, minekutána észr evétlenül értékhatár alá csúszhat az iratképző szerv. Az ilyen jellegű változások nyomon követése a legnehezebb, ennek figyeléséhez és folyamatos (értékhatár alapú) elemzés é- hez már igencsak kom oly energiákat kellene mozgósítani. Tanpéldának az 1997től f okozatosan kialakuló többcélú kistérségi társulások 8 munkaszervezetét választottam. 8 1997. évi CXXXV. tv. a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről. 2004. évi CVII. tv . a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól. Utóbbi törvény konkrétabb keretekbe helye zte a többcélú kistérségi társulásokat, egyúttal kibővítve azok feladatkörét is. A 2013. január 1jén hatályba
