Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - KÁLI CSABA: A közigazgatási és intézményi szerkezet – átalakításból adódó újabb feladatok az iratkezelés közlevéltári ellenőrzésében, valamint az értékhatár-vizsgálatban
Káli Csaba 8 Más aspektusból, de a Magyar Nemzeti Levéltár megal akulása is okozhat illet é kességi változásokat az MNL Országos Levéltára és a megyei tagintézmények között. Korá bban a Magyar Országos Levéltár illetékességébe több olyan gazdasági vagy i n tézményi szerv is tartozott – illetve az MNL kö telékében tartozik jel enleg is – amelynek a szé khelye nem Budapesten található, hanem adott esetben attól jóval távolabb. Konkrét példaként ismét egy zalai vonatkozást említenék, nevezetesen az Emberi Er őforrás Minisztérium (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Zalaegerszegi Gyermekotthonát, amely jelenleg az MNL Országos Levéltára szervnyilvántartásában szerepel, leg a lábbis az elektronikus adatvagyon felméréséről szóló tanulmány szerint. 6 Praktikus, illetve k öltséghatékonysági szempontokat figyelembe véve talán érdemes legalább elgondo lkozni azon, hogy nyilván e szervek országos vagy regionális, de mindenesetre egy adott megyén túlmutató hatóköre ellenére, nem lennee célszerűbb mégis bizonyos esetekben az ira tkezelés ellenőrzését, illetve akár az iratok átvételét is a székhely szeri nti megyei levéltárra bízni. A szervnyilvántartás recens megújításával egy időben egy másik fontos kérdéskört is érinteni, vizsgálni kell, nevezetesen az értékhatár problematikáját . A rengeteg új ira tképző szerv, illetve a már régtől meglévők funkcióváltása elengedhetetlenné teszi a t é- tele s értékhatárvizsgálatot. C ikk ünk keretei között nincs arra mód, hogy a fogalom j elentésárnyalatait és változásait részletesen kifejtsem, így csak néhány elméleti gondola tsor felvillantásár a vállalkozhatok . Az értékhatárvizsgálat, köszönhetően a tömeges irattermelésnek, alapvetően a jelenkor „találmánya”. A kérdéskör teoretikusai közül Theodore Schellenberg amerikai levéltáros volt az, aki a két vi lágháború közötti iratdö mpinget érzékelve úttörő módon tágította a viz sgálati módszereket. M ára a gyakorlatban is meghatározóvá vált elmélete szerint az iratok értékét nemcsak önmagukban, hanem környezetüket is figyelembe véve, vagyis a kontextusukban kell vizsgálni. (Csak egy a pró példaszelet: egy betűsoros mutató önmagában nem, csakis a hozzátartozó iratokkal együtt képezhet értéket.) Pár évtizeddel később Hans Booms (nyugat)német levéltáros tette fel a másik ka rdinális kérdést: de ki végezze el az iratér tékelést? Levéltáros fejjel lehet, hogy egyből rávágjuk a választ… Viszont egyáltalán nem biztos, hogy az értékelési folyamatot fe ltétlenül csak a levéltárosoknak kell és lehet elvégezni. Booms te óriája szerint az érték elést a – demokratizmus jegyében is – a társadalomra kell bízni, ami nyilván nem egy egyszerű, egyik napról a másikra lezajló folyamat. 7 Mielőtt azonban technikai kivitele zhetetlensége miatt elvetnénk ezt az elméleti tézist, gondoljuk csak végig a saját levélt á- runk anyaggyarapításának filozóf iáját , és nyomban észrevesszük azokat az elemeket, amikor meghajoltunk a társadalmi iratértékelés előtt. Közkeletű és alapvetően helyes eljárás szerint nem veszünk át iratokat óvodáktól. A Zala Megyei Levéltárban – de nyilván máshol is – több olyan óvodape dagógia szakos hallgató is bejelentkezett kut atási céllal, akik óvodatörténettel, illetve neveléstörténettel szerettek volna foglalkozni, amihez viszont nélkülözhetetlenek lettek volna valamely óvoda iratai. Éppen emiatt, 6 http://www.eleveltar.gov.hu/download/635/file/ita_mol_adatvagyon_felmeres_v11_120305.pdf Elektronikus adatvagyon felmérés összefo glaló elemzés a Magyar Országos Levéltár részére 2012. márc ius 5. 100. p. 7 Levéltári kézikönyv . Szerk. K ÖRMENDY L AJOS , Osiris Kiadó, Bp., 2009. 469., 493.
