Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében
Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében 57 rüljenek át. 6 A családgyűlések jegyzőkönyvei magyar nyelven, sok esetben másolat formájában olvashatók, sőt több helyen a tanácskozáshoz, végzéshez kapcsolódó legkülönfélébb melléklettel, szerződéssel, számadással, beszámolóval, levelezéssel vagy épp közös családi pénztárból felvett pénzek elszámolásával találkozhatunk. A jegyző- könyv a gyűlés napját, helyszínét, részvevőit, továbbá a megvitatott tárgyakat, s annak végzéseit pontokba szedve rögzítette. A jegyzőkönyv határozatait – eredeti jegyző- könyv esetén – aláírással és pecséttel hitelesítették. A jegyzőkönyv vezetésére külön jegyzőt nem kértek fel, hanem a gyűlésen résztvevő valamelyik közös tisztet bízták meg a családgyűlés lejegyzetelésével. A gyűlések jegyzőkönyveiről később másolatot készítettek, az eredetivel összeegyeztetve pedig megküldték az érintett családoknak. A családgyűlések helyszínei és időpontjai A nagy osztást követően még két alkalommal Bécsben ültek össze az örökösök, majd ezután többször Pesten és Gyulán, az 1830-as években leginkább Szarvason, a ’40-es évektől pedig főként Csabán tartották a családgyűléseket. Az utóbbi település a gyűlé- sek utolsó két évtizedében állandósult, de kivételes és fontos ügyek esetén továbbra is Bécshez közeli helyszínek jöhettek szóba, így egy esetben Pozsonyban, több alkalommal pedig Pesten gyűltek össze a nemzetségi tagok. A helyszín tehát láthatóan egyre inkább egybeesett a tényleges irányítás helyszínével, bár ez a családtagok lakhelyének szórtságából, távolságából fakadó nehézségeket nem oldotta meg. Az utolsó családgyűlés helyét és idejét – a korábbi szakirodalom – az 1853. évben és Pest városában jelölte meg. Ez ellenben csak részben igaz, hiszen az 1853. július 11–12-én Pesten öszszehívott családgyűlés mindössze öt pontban hozott határozatot, illetve a felosztások elvégzésére, a folyamatban lévő ügyek lezárására külön bizottság felállítását rendelte el. Az 1853. szeptember 13-án Békés vármegyében, Szarvason összegyűlt bizottság tervezeteit, javaslatait az 1853. szeptember 15-én szintén Szarvasra összehívott családgyűlés fogadta el. Kétségtelen azonban, hogy az itt megtartott utolsó családgyűlés kisebb részvétel mellett zajlott, mint a korábbi pesti tanácskozás, illetve míg Pesten minden érintett családtag személyesen vett részt, addig Szarvasra már csak képviselőiket küldték az érintett családok. A család közös javainak, jövedelmeinek arányos felosztásáról, a közös perekről, a közös levéltár sorsáról, a közös tisztségek és nyugdíjak kiszolgáltatásáról az 1850 és 1853 között zajló családgyűlések sorozata rendelkezett végleg. 7 Miként a családgyűlések helyszíne, úgy idejének rendje is lassan alakult ki. A családgyűlések alkalmai kezdetben rendszertelennek és esetlegesnek mondhatók, hiszen a 44 családgyűlésből 1800–1819 között tizenháromra, 1820–1829 között mindössze kettőre, 1830–1839 között nyolc gyűlésre került sor. A családgyűlés rendszeres egybehí- vásáról ugyanis majd csak 1839-ben határoztak. 8 A csabai uradalom érdeke ugyanis megkívánta, hogy minden év május első napjára hívják egybe a családtagokat, amenynyiben pedig rendkívüli családgyűlés megtartása volt szükséges, akkor a közös igazgató hívhatta egybe a nemzetségi tagokat. A gyűlés alkalmáról az érintett birtokosokat minden esetben 30 nappal korábban tájékoztatni kellett, megjelölve a családgyűlés idő- 6 MNL OL P 418 A. I. 14./1853. július 12./4; 1853. szeptember 13. Bizottsági gyűlés /9.; 1853. szeptember 15./ 9. 7 A szakirodalom nem csak az utolsó családgyűlés helyszínében, de a résztvevők számában sem egyezett: Karácsonyi 23, Palatinus 24 örökös nevét sorolta fel. 8 MNL OL P 418 A. I. 14. 1839. május 1./1.
