Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - MÉRLEG - Felekezeti társadalom – felekezeti műveltség. Rendi társadalom – polgári társadalom (Csik Tamás)
85 MÉRLEG FELEKEZETI TÁRSADALOM – FELEKEZETI MŰVELTSÉG RENDI TÁRSADALOM – POLGÁRI TÁRSADALOM 25. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2011. évi, győri konferenciájának kötete. Szerkesztette LUKÁCS ANIKÓ. Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, Bp., 2013. 403 p. A Hajnal István Kör – mert az egyszerűség kedvéért ezt az elnevezést használjuk, így ismeri a történész és levéltáros szakma is – történetét kutatva önkéntelenül a 20. század első évtizedének Társadalomtudományi Egyesülete jut eszünkbe. A századelő nemzedékének nyíltan felvállalt politikai motivációt leszámítva és a történészszakma keretein belül maradva, a századvégiek úgy próbálták (próbálják) a modern kutatási módszereket és az új megközelítéseket a hazai talajban meggyökereztetni; ahogy tették azt száz évvel korábban az akkori, fiatal társadalomtudósok a szélesebb magyar tudományosságban és politikai gondolkodásban. Nagy elszántsággal, céltudatosan és vállalva a más irányzatokat képviselő politikatörténészek azért elő-előforduló nemtetszését. Az analógia legalább ennyiben sántít, hiszen a Hajnal István Kör nyitott a minőségi történetírás azon irányzatai felé is, amelyek valójában nem illeszthetők a posztmodern keretek közé. Ennek is köszönhető, hogy a ’80as évekig a politikatörténet-írás szolgálólányának szerepére kárhoztatott társadalomtörténet kutatásában nem kis változás ment végbe az elmúlt évtizedekben. Nyugodtan jellemezhetjük ezt a folyamatot egyfajta emancipációként, sokak szerint mára a társadalomtörténet-írás minimum egyenrangúvá vált a politikumra koncentráló irányzattal. Nem kívánunk a kérdésben vitát kezdeményezni, azt viszont nyugodtan kijelenthetjük, hogy a társadalomtörté- net kutatásának új irányzatai jelen vannak, és hatnak a hazai történettudományban. Ahogy szintén nehéz lenne elhallgatni, hogy a posztmodern gyűjtőnéven emlegetett újfajta megközelítések egyre inkább a hazai társadalomtörténet-írás mainstreamévé válnak. Mindebben nem kis szerepe volt (van) a Hajnal István Körnek. A hazai társadalomtörténészek jelentős része számára is laza szervezeti kereteket biztosító egyesület bár 1989ben alakult, de 1986-tól már majd minden évben eltérő helyszínen szervezett konferenciá- kat. A szakmai rendezvények központi témái között ott találjuk az új kutatási területek felé nyitás jegyében a módszertani kérdéseket (mindjárt az 1986–1987-es konferenciákon), az írástörténetet (minden bizonnyal a névadóra is emlékezve), a társadalmi nemek kutatását, a mentalitástörténetet, a mikrotörténelmet, a fogyasztás társadalomtörténetét, a politika társadalomtörténetét és még megannyi, addig szokatlan kutatási témát. Mégsem lehet pusztán a témaválasztásában megjelölni a nyitottságot az új módszerek felé, hiszen a várostörténet, az etnikai–felekezeti kérdések vagy az egyes társadalmi rétegek kutatása már régóta meg-
