Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - MÉRLEG - Felekezeti társadalom – felekezeti műveltség. Rendi társadalom – polgári társadalom (Csik Tamás)
Mérleg 86 szokott kutatási területei a historikusoknak. Ellenben még ezekben az esetekben is újat hoztak a Hajnal István Kör konferenciái az ismert témák újszerű megközelítésével. Ami viszont egy szakmai összejövetel eredményeinek összegzését és maradandóságát biztosítja, az mégiscsak az ezt követő kötet. Ha már a konferenciák évtizedes sorozatáról írtunk, akkor talán a Rendi társadalom–polgári társadalom néven ismert kötetfolyam jelentőségét sem kell külön kiemelni a történész és levéltáros szakma képviselői előtt. Az idei bizony már a 25. számú tagja a sorozatnak, amelynek eddig még nem minden darabja jelent meg, így a kiadványok sora mindenképpen folytatódni fog, remélhetőleg nem csak a jövőre vagy azt követően megrendezett szakmai összejövetelek eredményeit bemutató kötetekkel. A sorozat eddigi tagjai közül mindegyik egy-egy konferenciához köthető, kivéve egyet. Illetlenség lenne nem említeni a Bácskai Vera professzorasszony 65. születésnapjára kiadott egyetlen, nem szakmai rendezvényhez köthető tagját a kötetfolyamnak. Ahogy az évtizedek alatt megrendezett konferenciák sorozata, úgy a kötetek is a fenti folyamatot jelzik. A társadalomtörténet-írást átható új módszerekkel, megközelítésekkel, ezek hatásával a törté- netírás más területeire mindenképpen számolni kell. Már ezért is érdemes megismerkedni a 2011-es, a felekezetiséget középpontba állító, győri konferencia tanulmánykötetével. A rendezvényt a Hajnal István Kör Győr Megyei Jogú Város Levéltárával közösen szervezte. Más összefüggésben bár, de a felekezetek kérdése egyszer már a középpontjába került az egyesület egy korábbi, pécsi konferenciájának. Akkor, 1994-ben, az etnikum és a felekezetek közötti kapcsolat adta a fő témát. A Pécsett elhangzott előadások sajnos még nem jelenhettek meg írásos formában egy külön konferenciakötetben, ellenben a 2011-es előadásokból 27-et immár tanulmány formájában is megismerhet a szakmai közönség. A kötetet áttekintve már az első benyomások alapján színvonalas kiadványt vehetünk kezünkbe. Egy ilyen elismert konferencia- és kötetsorozat esetében mindez egyben alapvető elvárás. Szintén az lenne az idegen nyelvű összefoglaló a tanulmányok után, ami jelen esetben hiányzik. Mindez kiemelten fontos lenne, mivel a magyarul nem tudó kutatók is érdeklődhetnek a témakörben, legalábbis kiindulópontként hasznukra válna akár az itteni tanulmányok összefoglalója egy összehasonlító történeti munkánál. A tanulmányok szerzői között találunk nemzetközi hírű professzorasszonyt ugyanúgy, mint egyetemi hallgatót. Bár az összes írás magyar nyelvű, de külföldi tudományos intézetek képviselői is jelen vannak tanulmányaikkal a kötetben. Mindjárt az Alapkérdések fejezetben Juliane Brandt, a müncheni Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas képviseletében, nyújtott kellően tág kereteket a felekezetiség kérdésének tanulmányázásá- hoz. A bevezetőként is szolgáló első fejezetben, a szerző, Olaf Blaschke 2000-ben megjelent, Das 19. Jahrhundert: Ein Zweites Konfessionelles Zeitalter? című műve által vetette fel a 19. szá- zadi konfesszionalizmus problematikáját. Habár, jegyezte meg Juliane Brandt, az általános elterjedt felfogás szerint a 19. század inkább a polgárosodás és a felekezeti különbségek elhalványulásának korszaka, eddig mégsem sikerült a Blaschke által inkább a második konfesszionalizáció korszakaként jellemzett századról írtakat cáfolni (legfeljebb finomítani). Egy bevezető tanulmánytól nem várhatunk egyértelmű állásfoglalást, így ebben az esetben is inkább csak a problémafelvetés volt a cél. Mindezt nagyon helyesen egészítette ki a fejezet második tanulmányában Kármán Gábor, aki szerint a paradigmáknak általában sokkal inkább heurisztikus hasznuk van, és nem szolgálhatnak teljes körű magyarázattal. A felekezetiségi térbeli vonatkozásait középpontba állító fejezetben Mazsu János – a modern informatika kínálta lehetőségeket is felhasználva – vizsgálta a Debrecen belvárosában letelepedő zsidó népességet. Hogy a helyi közösségek, kisebb csoportok vagy akár az egyéni életút vizsgálata mennyire fontos, azt ez a tanulmány is igazolta. A vizsgálódás tár-
