Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KATONA CSABA: Rákóczi – iratok Hollandiából, 1956–2006

Katona Csaba 80 tékes magyar levéltárnak. Ezért arról érdeklődött, hogy vannak-e a Rákóczi családnak

olyan leszármazottjai, akik jogot formálhatnak az iratokra, illetve, hogy melyik magyarországi levéltár lenne az, amelyik átvenné azokat? Egyúttal azt is kifejtette, hogy tekintettel az 1956. évi forradalom 2006-ban esedékes fél évszázados kerek fordulójára, szeretné, ha az

átadás–átvételre még ebben az évben sor kerülhetne. Leveléhez tájékoztatásul csatolta a

Hágában lévő Rákóczi-iratok jegyzékét

4 is. E jegyzék segítségével a Magyar Országos Levéltár munkatársai megállapították, hogy az iratok két, nevében azonos, ám mégis különböző, de egyaránt történelmi gyökerekkel rendelkező családtól származnak. Részben az

Erdélynek több fejedelmet adó főnemesi Rákóczi családtól, részben pedig egy másik, köznemesi Rákóczi családtól, pontosabban: Rákóczy családtól. A Magyar Országos Levéltár

főigazgatója ennek tudatában

5 örömmel üdvözölte a holland fél kezdeményezését. A levélben tájékoztatta a holland kollégákat a fent említett tényekről, továbbá azt is jelezte benne,

hogy az általa vezetett intézmény kész örömmel veszi át a Hágában őrzött értékes történeti

dokumentumokat. E levélváltást követően követően az események felgyorsultak, és intenzív szervezőmunkát követően 2006 október elején sor kerülhetett az iratok hazatérésére. Az 1956-ban Hollandiába került Rákóczi-iratok Az 1956 októberének elején Magyarországnak visszaadott Rákóczi-iratok évköre a 14-től a

20. századig, egészen pontosan 1322-től 1974-ig terjed. A dokumentumok holland nyelvű,

Hágában készített jegyzéke összesen 15 tételt tartalmaz az egyébiránt meglehetősen vegyes

összetételű dokumentumokra vonatkozóan. A 15 tétel közül az 1-10. tartozik a 18. szá-

zadban férfiágon kihalt fejedelmi Rákóczi család iratai közé,

6 a további öt tétel – 11-15. – a másik, a köznemesi Rákóczy család iratairól készült. E tételek közül talán a legértékesebb

az iratanyag egyetlen eredeti középkori darabja (igaz, több ugyancsak középkori oklevélről

a 9. tételben fotómásolat található). Ez egy 1322-ben datált királyi oklevél, ami természetesen latin nyelven íródott. Ezt I. Károly Róbert magyar király adta ki bizonyos György

(Georgius) fia Mykch számára, neki adományozva a Zemla (azaz Zemplén) földjén található Bors (Borsi) helységet. Ez az adat már önmagában rendkívül érdekes adalék, hiszen az

1703–1711 között lefolyt Rákóczi-szabadságharc vezetője, II. Rákóczi Ferenc fejedelem

épp itt, Borsi (Ma: Borša, Szlovákia) faluban látta meg a napvilágot 1676. március 27-én.

7 A 2–5. tételek az elsőhöz hasonlóan szintén egy-egy dokumentumot foglalnak magukba, de immár olyanokat, amelyek a kora újkor éveiben keletkeztek. A 2. tétel II. Rákóczi

György erdélyi fejedelem oklevele 1644-ből Szászvárosi Péterhez, a 3. III. Ferdinánd király

Rákóczy Lászlónak szóló adománya, a 4. egy 1762-ben kelt szerződés Johann von

Aspermont (ez a család a Rákóczi-rokonsághoz tartozott

8

) és Maria Anna von erre az írásra hívták fel a figyelmet. Marácz László számos színes illusztrációval – az átadott források egy

része, II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám által festett ismert portréja stb. – kiegészített rövid tanulmánya

részletesen beszámol az iratanyagról, azok Hollandiába kerüléséről, illetve a Rákócziak fejedelmi családjá-

ról. 4 Inventaris van het familiearchief Rákóczy, 1322–1974. 2. 21. 205. 50. 5 Gecsényi Lajos levele Marteen W. van Bovenhez.Bp., 2006. június 9. 6 A Hágában őrzött Rákóczi-iratok jegyéke. 7 A falu és a Rákócziak kapcsolatáról röviden: Po stopách Rákócziho kurckých vojsk/Rákóczi és a kurucok

nyomában/In the Footsteps of Rákóczi and the Kuruc Army. Zodpovedný redaktor/Szerkesztő: CSALA KORNÉLIA. Košice/Kassa, 2006. 17–18. 8 II. Rákóczi Ferenc testvérének, Rákóczi Juliannának (1673–1717) Ferdinand Gobert AspermontReckheim gróf volt a férje. A kastély, ahol II. Rákóczi Ferenc született, ma is áll, múzeumként működik.