Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - RÁCZ ATTILA: TÁMOP gyermekfoglalkozások Budapest Főváros Levéltára szervezésében…

TÁMOP- Gyermekfoglalkozások a BFL szervezésében 51 Visszatérve az előző, a lakcímnyilvántartást tartalmazó adatbázisunkra, így már könnyedén

megválaszolhatóvá vált a következő három kérdés: a (Kerepesi út 15. számú) ház lakói kö-

zül 1. hány lakót jegyeztek fel 1900-ban? (12), 2. Hány vasutas alkalmazott volt közöttük?

(5) 3. Ki volt ekkor a háztulajdonos? (Vezsenyi János) A szlovák tanítási nyelvű iskolának tartandó foglalkozás előkészítésénél érkeztünk el

erre a pontra, és – mivel az elektronikus és a hagyományos keresés is pozitív eredményt

hozott – munkatársaimmal arra az álláspontra jutottunk, hogy a diákokkal is bátran lehorgonyozhatunk az utolsó kérdésnél megjelent Vezsenyi Jánosnál és családjánál. A Magyar Levéltári Portálon vagy a BFL adatbázisaiban a gyerekekkel együtt kutatva

a BFL-ben 27 Vezsenyit találhattunk, és ebből hét egyértelműen, első pillantásra a háztulajdonost vagy a szűk családját érintette. Ezek egy részéhez képek is találhatók a rendszerben, azokat közvetlenül az internetről, a többit szkennelve olvashatták a diákok. Az elemzés során leginkább Vezsenyi végrendeletére és hagyatéki ügyére koncentráltunk.

3 Miután

felmértük, mennyire tudják a diákok a szövegeket olvasni – egyes osztályok néhány sor

után elsajátították a korban használt írástípus olvasásának készségét, másoknál a teljes végrendelet végig kellett olvasni – ismételten kérdéseket tettünk fel, melyek sorban a következők voltak: 1. Hány gyereke volt a háztulajdonosnak? (3) Hány fiú, hány lány? (2 fiú, 1

lány) 2. Volt-e férje a lánynak? (Igen, ő Osváth Pálné Vezsenyi Margitként szerepelt). 3.

Mikor írták a végrendeletet, és mikor „lépett életbe”? (1918. szeptember 26., 1922. augusztus 16.) 4. Mennyivel gyarapodott a végrendelkező vagyona (a végrendelkezés időpontjá-

ban) ahhoz képest, mint amit a szülei ráhagytak? (Semennyivel) 5. Miért nem egyenlő

arányban örököltek a gyerekek? Az első két kérdés megválaszolása könnyedén ment, az viszont az esetek többségé-

ben magyarázatot igényelt, milyen időbeli eltérés lehet a végrendelet megalkotása és a hagyatéki eljárás között. A legérdekesebb itt az ötödik kérdés volt, hiszen erre senki sem tud

egzakt választ adni, legfeljebb a végrendelet szövegéből tudunk következtetni arra, hogy a lány azért kapott kétszer akkora részt, mint a fivérek, mert „édes gyermek” volt, míg a fiúk

örökbe fogadottak. A gyerekek részéről egészen érdekes szempontok is felmerültek: a

lánynak nem volt önálló keresete (szociális), az apja jobban szerette, a többieknek volt lakásuk (érzelmi), nem kellett adózni utána (pénzügyi) stb. Talán ez a kérdés is megfelelően

illusztrálja, hogy a diákokat mindig az önálló gondolkodásra ösztönöztük, és nem elsősorban az „igazság” vagy a „valóság” diákokra „tukmálása” volt a legfőbb célunk. Nem álltunk meg azonban e ponton az adatok puszta feltárásánál. Önként jelentkezőt hívtunk a táblához, és megkértük, hogy a (teljes) csoport segítségével rajzolja fel a Vezsenyi család végrendeletéből megállapított családfa-adatait. Meglepetésre (a feladat előké-

szítésénél mi is megdöbbentünk!) az örökhagyó gyermekei és a lány házastársának neve

mellett kirajzolódott az örökhagyó testvérének, szüleinek kiléte, házastársának előző házasságának ténye/első férjének neve. Emellett olyan érdekességre is fény derült, mint az édesapja névmagyarosítása Wesztermayerből Vezsenyire, felmerült kérdésként, hogy miért voltak a házas felek külön lakásban bejelentkezve, vagy hogy hol volt az I. kerületi Horthy

Miklós út. A diákok – és a tanárok – számára már az is érdekes volt, hogy a levéltári iratok

vizsgálatával hova lehet jutni egy épület címének megkeresésétől, de még inkább meglepődtek azon, hogy a kutatás az esetek jelentős részénél már otthonról is lefolytatható, és ez 3 Budapest Főváros Levéltára (BFL) Budapesti Központi Királyi Járásbíróság (VII.12.e). Kihirdetett vé

grendeletek. 3375/1922. és BFL Budapesti Központi Kir. Járásbíróság. Peres és peren kívüli iratok

(VII.1

2.b). 187700/1922.