Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - RÁCZ ATTILA: TÁMOP gyermekfoglalkozások Budapest Főváros Levéltára szervezésében…

Rácz Attila 52 a folyamat az elkövetkező években a BFL-ben exponenciálisan emelkedni fog. A háztulajdonos valóban kisember volt, nem szerepel a történelemkönyvekben, nincs évfordulója, a

levéltárban sincs önálló fondja, mégis megtaláltuk a rá vonatkozó adatokat, fel tudtuk tárni

a mikrokörnyezetét. Miért fontos ez? Mert ezáltal azt is sugallni lehet(ett), hogy bárki nekiláthat a levéltárban kutatni, és a közeljövőben ezek a források otthonról is elérhetővé

vál(hat)nak. Ez nemcsak a családfakutatás deheroizálást segíti, de talán tevékenységeink a

társadalom és az aktuális döntéshozók számára is egyre szélesebb körben ismertté válnak. Ahhoz, hogy ez a módszer jól és megbízhatóan működjön, természetesen több té-

nyező szükséges: az épületek vagy a szereplők valami módon érdekesek legyenek számukra, és legyen egy, a probléma felvetéséhez illeszkedő irat. Úgy gondolom, hogy ez rövid

gondolkodás és próbálkozás után szinte bármely levéltárban megoldható. Igyekeztem ebben az írásban is szemléltetni, és igyekeztünk munkánk során mindig

figyelembe venni, hogy a feladatok összeállításánál milyen fontos a megfelelő ritmus megteremtése, hiszen négy-öt órán keresztül bármely korosztálynak nehéz a figyelmét folyamatosan fenntartani. A tárgyi tudás átadását beszélgetések, játékok szakították meg, és többször változtattuk a helyszíneket is. Módszerünk helyességét alátámasztja, hogy öt tanóra

hosszúságú foglalkozásaink általában két szünet beiktatásával is élvezhetők maradtak. A foglalkozások során a diákok betekintést nyerhettek a restaurátori és reprográfiai gyakorlati

munkába is. Az élmények konzerválására pedig minden diák egy olyan CD-t kapott, melyen az ismertetett dokumentumok és azok levéltári elérhetéseinek adatai szerepeltek. Budapest története projekt (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium) Mint említettem, projektünket mindig a tanárok igényeihez igyekeztük igazítani. A táborok

tervezésekor két érdekes kihívással találkoztunk. A „Radnótiban” két ötödikes és két hatodikos osztálynak tartottunk témahetet 36-36 gyermekkel. Az ötödikes korosztállyal végzett

munka kötelező olvasmányukra, a Pál utcai fiúkra, illetve két iskolai projektre alapozódott.

Sokat kellett gondolkodnunk, hogyan tudunk megfelelni a projektvezető tanárok elvárásainak, akik joggal tették fel a kérdést, hogy a közvélekedés szerint elefántcsonttornyaikban

üldögélő levéltárosok hogyan lesznek képesek az általuk megálmodott projektekhez csatlakozni. Kétkedésüket végül az irányított kutatás alkalmazásának ötlete oszlatta el. Bevezetésként első nap – több digitalizált térképet

4 is kivetítve – egy korabeli térképen jártuk vé-

gig Molnár Ferenc regényének helyszíneit. Elindultunk a Nyúl (ma: Ráday) utcai iskolától,

láttuk hol mesélte el Nemecsek az einstandot (a Köztelek utcában a Soroksári utca sarká-

nál), hol dohogott halkan a dohánygyár, hol lehetett a dohánygyár mellett „tubákot” szippantani, milyen messze van a Füvészkert az iskolától, és hol volt a sziget, ahol a

vörösingesek játszottak. Megérthették, miért pont a Köztelek utca és az Üllői út sarkán

váltak el egymástól a regény szereplői, és miért tudott Nemecsek olyan hamar a Rákos (ma:

Hőgyes Endre) utcából a grundon teremni. A térképen világosan látszott a Nagykörút tervezett nyomvonala, és az, hogy a 19. század végéig nem volt, vagy nem tartották fontosnak

feltüntetni a Pál utcát. A gyermekek már a tábor első negyedórájában döbbenten állapíthatták meg, hogy a grund beépítését jelentő „tragédia” a városfejlődés szerves része volt, sőt,

az erődökként funkcionáló farakások sem lettek volna ott, ha nem akkor építették volna a

Nagykörutat, illetve nincsenek a kialakítását kísérő házépítkezések, melyek közül egy épp 4 Pl.:http://archivportal.arcanum.hu/lear/opt/a130223.htm?v=pdf&q=%28WRD% 3D%28budapest%20belter%FClet%E9nek%29%29/TERKEP/PIC&s=SORT&m=2&a=rec