Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban

Köcze László 36 Első lépésként tehát meg kell határozni az adott gyűjtemény területi, kronologikus, a gazdasági szervezetek típusa alapján differenciált gyűjtőkörét, amelyet az intézmény őrizetében lévő

gyűjtemények feltárása követ. Ennek a kulcsfontosságú mozzanatnak a vizsgálata után kö-

vetkezik más levéltári intézmények (és a deklarált gyűjtőköri célok) feltárása, kiküszöbölve

ezzel a gyakori, az erőforrásokat szétforgácsoló párhuzamosságokat. A következő lépést a „dokumentációs univerzum” vizsgálata jelenti, magyarán a gazdasági aktorokra vonatkozó közigazgatási iratok, nyomtatott és egyéb források elemzését kell elvégezni, amelyet a téma

szakértőivel, kutatóival, az iratképzőkkel való konzultáció egészít ki. Ezt követően kell kialakítani a gyűjtőkör prioritásait, itt kell pontosan meghatározni azokat a kritériumokat, amelyek

alapján az egyes ipari ágazatok, vállalkozások, földrajzi régiók és időszakok előtérbe kerülnek a gyűjtőkörben (mindezt kettő-öt lépcsőben). A Minnesota módszer következő lépése

a funkciók és a dokumentációs szintek meghatározása és ezek összekapcsolása, majd ötödik lé-

pésként következik a prioritások további pontosítása, a több lépcsőben meghatározott, elsődleges, másodlagos stb. iparágak, vállalatok összekapcsolása a dokumentációs szintekkel, ezek tesztelése, majd hatodik lépésként az egész folyamat bizonyos időközönkénti (háromhétévenkénti) felülvizsgálata.

20 A szerzők természetesen elismerik módszerük alkalmazásá-

nak időigényes voltát, de egy jól működő, gazdasági iratokat gyűjtő levéltári intézmény létrehozása érdekében mindezek a lépések nem mellőzhetők. A módszer egyik kulcsfontosságú mozzanata a MHS őrizetében lévő gazdasági iratok

feltérképezése volt, amelynek részeként a kurátorok feltárták az egyes iparágazatok, időkö-

rök, terjedelmi jellemzők alapján az iratanyagot, beleértve ebbe akár az első beszállítás idő-

pontjának rögzítését és az irattípusok elemzését is. A végeredmény alapján világossá vált,

hogy az MHS őrizetében lévő gazdasági gyűjtemények nem tükrözik a gazdasági szerkezet jellemzőit, illetve változásait, ráadásul a meglévő iratok jelentős része is igen töredékes, sőt

gyakori, hogy csak egy-két, főként pénzügyi-számviteli sorozatot takarnak. Ennek ismeretében, illetve a tágabb dokumentációs környezet – elengedhetetlen – felmérése alapján vált lehetővé a kurátorok számára a gyűjtőkör alapjainak kialakítása. De

milyen kritériumok szerint lehetséges meghatározni az intézményi hangsúlyokat? A szerzőpáros szerint egyaránt lehet alkalmazni a gazdasági társaságok rangsorolásánál bevett kritériumokat, így a vállalat bevétele, az alkalmazottak száma, az iparág vállalatainak száma, és

ezek változásai az elmúlt tíz-húsz évben, amelyet kiegészíthetnek más, ismert listák felhasználása is (például: a Fortune 500, a 100 legjobb munkahely, a leggyorsabban növekedő

vállalatok toplistája). Mindezek mellett lehetséges olyan „puhább” mutatók alkalmazása is,

mint az adott állammal, régióval, várossal való identifikáció; a vállalat meglévő, gyűjtemé-

nyekben vagy vállalati levéltárakban őrzött iratanyagának nagyságrendje; az ágazat adminisztratív szabályozásának mértéke; más, a levéltári intézmény céljaival való kapcsolat figyelembe vétele (például a munka világa, a szakszervezetek dokumentálása); a technológiai

innováció szerepe, valamint a vállalkozás/ágazat életkora.

21 A fontossági sorrend felállítá-

sánál ezeket külön-külön is lehet alkalmazni, illetve egyidejű kombinációjuk is lehetséges.

Ők maguk ugyanígy tettek a Minnesota Historical Society esetében: az egységes iparágazati

besorolást (SIC) többé-kevésbé követve négy csoportot állítottak fel, ahol a legfontosabb

szempontok a foglalkoztatottak száma alapján az ágazatok, illetve a gazdasági szervezetek

jelentősége, az iratanyag nagyságrendje, valamint a Minnesota állammal való azonosulás és 20 GREENE and DANIELS-HOWELL, 1997. 172. 21 GREENE and DANIELS-HOWELL, 1997. 181.