Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban
Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban 35 Ebben a környezetben született meg a Minnesota Historical Society két munkatársa által jegyzett iratértékelési metódus, amely nem azzal a szándékkal készült, hogy merev listát állítsanak fel a gazdasági szervek kapcsán, hanem sokkal inkább egyfajta „orientációt, attitű- döt” próbáltak felrajzolni, amelynek alapvető premisszája, hogy minden (levéltári) értékelés lokális és szubjektív. A huszadik század tömeges irattermelése ráadásul messze felülmúlja bármelyik gyűjtemény kapacitását teljes befogadásukra, így a különböző vállalatokat kü- lönböző szinten és formában szükséges dokumentálni. Ehhez járul az a gondolat, hogy lehetetlen definiálni vagy elérni a teljesen adekvátnak tűnő dokumentálást, az egyes gyűjtemények pontosan meghatározott céljai és eszközei azonban racionálisabbá tehetik az iratbegyűjtés folyamatát. Ehhez azonban elsődlegesen az iratképzőt kell értékelni, s csak jóval azután következhet az iratértékelés. 17 Önmagában ez a problémafelvetés nem jelent radiká- lis szakítást a korábbiakkal, a szerzők azonban rögtön tisztázzák módszerük kidolgozásá- nak hátterét, ugyanis állításuk szerint az intézményük gyűjtőköri koncepciója és gyakorlata nem tükrözi a Minnesota gazdaságában bekövetkezett változásokat. Miközben bizonyos iparágak jelentősége csökkent az elmúlt évtizedek folyamán (például a fa- és bútoripar, a bányászat vagy a vasúti közlekedés), más ágazatoké (high-tech iparágak, egészségügyi szolgáltatások vagy a légiközlekedés) radikálisan megnövekedett, ez tette indokoltá mind a begyűjtés, mind az értékelés kérdésének újragondolását. 18 Ehhez – értelemszerűen – elsőként a kurrens angolszász levéltári irodalom áttekinté- sét végezték el, kritikailag elemezve azok jellemzőit. Legyen szó akár az egymással is vitatkozó funkcionális elemzésről, akár a makroértékelésről vagy a dokumentációs stratégiáról, a szerzők fenntartásai főként azok közvetlen gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban merültek fel. 19 A kritika nyomán nem az egyik vagy a másik megközelítés egészének elveté- sével, hanem a koncepciók egy-egy, a gyakorlat terén is alkalmazható elemeinek kombiná- lásával alakították ki módszerüket, vállalva a módszer eklektikus – a szerzők szavaival élve – „frankensteini szörny” jellegét. 17 GREENE and DANIELS-HOWELL, 1997. 162. A módszert közel egy időben a brit Business Archives Council folyóirata is közölte rövidített formában FOGERTY and GREENE, 1997. 18 GREENE and DANIELS-HOWELL, 1997. 166. 19 A Frank Bowles és Julia Marks Young által jegyzett „Black Box” irányzat többlépcsős, az információs érték és az őrzési költségek figyelembe vételével kialakított értékelési folyamatában nagy hangsúlyt kap az egyes irattípusok-iratsorozatok közvetlen elemzése (így határozva meg, hogy érdemes-e megőrizni őket). Az MHS kurátorai ehelyett első lépésként a dokumentálandó terület és iratképzőinek meghatározását, s azon belül a fő hangsúlyok felállítását tartják szükségesnek. A funkcionális elemzésnél, mivel annak fókuszában az adott intézmény feladatai és az ahhoz hozzárendelhető iratok állnak, hibaként róják fel, hogy az irányzat képviselői képtelenek megfelelő hangsúlyokat kialakítani. Így, ha módosított formában is, de a korábbi évtizedek tradicionális levéltári szemléletéhez hasonló javaslatokhoz térnek vissza, miközben Greene-ék amellett érvelnek, hogy a különböző vállalatokat eltérő szinten kell dokumentálni. A makroértékelés kapcsán, bár elismerően szólnak annak feltevéseiről, annak megközelítését egy területi alapon működő „szak”gyűjtemény esetében nem tartják önmagában megoldásnak, ahogy a dokumentációs stratégia ambiciózus programjával szemben is fenntartásaiknak adtak hangot. GREENE and DANIELSHOWELL, 1997. 167–170. Terjedelmi okokból nincs lehetőség a jelen tanulmány keretén belül bemutatni az értékelési irányzatokat, ehhez röviden lásd LAKOS, 2002. 7–16. (a vonatkozó fejezetet Cseh Gergő Bendegúz írta), részletesebben HORVÁTH, 2012. Az Egyesült Államokban domináns értékelési irányzatokhoz bevezetésként lásd az Archivaria és a The American Archivist folyóiratokban megjelent fontosabb tanulmányokat tartalmazó alábbi szöveggyűjteményt: JIMERSON, 2000. 3. és 4. fejezet., valamint Terry Cook átfogó tanulmányát a makroértékelésről: COOK, 2005.
