Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája… 73 helyeken – Dorog, Tokod és Oroszlány – ahol a szervezetek a pártvezetőség szoros irányítása alatt működtek. 29 Ennek eredményeképpen most már nyugodtan jelenthették ki azt is, hogy: „mindenről tudomásunk van, és nem történhetnek olyan dolgok, hogy egyes demagógok sztrájkba vigyék a tömeget”. 30 A kommunista párt szervezőinek határozott elképzelésük volt az ifjúság és a nők soraiban végzendő mozgalmi teendőkre is. Az alaptételük szerint az ifjúság és a nők problémáit az egységes demokratikus szervezetek, a MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) és az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) keretében kell megoldani. Csakhogy a SZIM (Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom) létrehozása a szociáldemokrata érzelmű fiatalok számára az SZDP által, amelyet a kisgazdák a FISZ-szel (Független Ifjúság Szövetsége, a parasztpártiak pedig a NISZ-szel (Népi Ifjúság Szövetsége) követtek, valamint külön szociáldemokrata nőbizottságok szervezése azt eredményezte, hogy a MADISZ, illetve az MNDSZ csak elnevezésében volt egységes demokratikus ifjúsági illetve nőszervezet, hiszen ténylegesen a Magyar Kommunista Párt közvetlen politikai eszközei voltak a párt eszméjének terjesztésére a fiatalok körében. 31 1945. augusztusának végére a vármegye területén lévő MADISZ szervezeteknek hozzávetőlegesen 7 000 tagja volt, akiknek mintegy 40%-a a Magyar Kommunista Párt tagkönyvét is a magáénak tudhatta. Jelentős bázissal elsősorban az ipari és bányavidé- keken rendelkeztek, míg a mezőgazdasági jellegű településeken befolyásuk csekélynek volt mondható. 32 Ez utóbbiak elsősorban a Gesztesi járás közigazgatási területén feküdtek, ahol a Független Kisgazdapárt ifjúsági szervezete és az újonnan megalakult legényegyletek voltak az ifjúság gyűjtőhelyei. 33 Ennek köszönhetően az 1946-os év első hónapjaiban a MADISZ komoly szerepet vállalt az ekkor kibontakozó úgynevezett „széncsata” során. A Felsőgalla-újtelepi MADISZ kilencven főből álló csoportja rövid idő leforgása alatt közel 300 tonna szenet bányászott ki, melyet január 16-án szállítottak Budapestre, hogy ott többnyire a gyermek- és szülőotthonok, illetve a kórházak rendelkezésére bocsássák. 34 A kibontakozó szervezet életében jelentős változást jelentett Jordán Ferenc 1946. április 15-ei kinevezése a párt ifjúsági ügyeinek a vezetésére. Ezt követően ugyanis rendszeressé váltak a pártnapok, amelyik községben nem volt, ott megalakították a helyi MADISZ szervezetet, továbbá minél több kommunista érzelmű fiatalt igyekeztek a pártba is beszervezni. Az 1946. május 5-ei választmányi ülésen elhangzott felszólalásának végén megkérte a jelenlévő vezetőségi tagokat arra, hogy: „az ifjúsági szervezeteket minél aktívabb módon támogassák, és ne kerüljenek az egyes párttitkár elvtársak szembe a MADISZ-szal. Az ifjúsági kérdés annál is fontosabb, mert az elvtársak láthatják, hogy az összeesküvésekbe, amelyek fasiszta irányzatúak, legnagyobb részt ifjak vannak.” 35 Való- színűleg az esztergomi Szent Antal Kollégium diákjai által szervezett „fasiszta szervez- 29 Uo. 129. 30 Uo. 137. 31 A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók Pártja KomáromEsztergom megyében : i. m. 13. o. 32 PSZL 274. f. 16. áll. 109. ő. e. 146. 33 Uo. 160. 34 H OLLÓS E RVIN – N ONN G YÖRGY – S ZABÓ B ÁLINT – M OLNÁR I STVÁN : A MADISZ. 1944 – 1948. Ko s suth Könyvk i adó, Bp., 1984. 161. 35 MNL KEML XXXV23/4/I. 8.
