Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
Wencz Balázs 74 kedésre” gondolt, melynek – a rendőrség szerint – az elsődleges célja orosz katonák, valamint baloldali mozgalmakban résztvevők elleni merényletek elkövetése volt, abban az esetben, ha a megszálló orosz csapatokat angol vagy amerikai egységek váltanák fel. A rendőrségi jelentés szerint a kollégiumban fegyvereket és kézigránátokat is találtak, melynek következményeként a részvevőket vagy rendőri felügyelet alá helyezték, vagy pedig elbocsátották a Szent Imre Gimnáziumból. 36 A MADISZ szervezetek kezére játszhatott az is, hogy 1946. májusában G. V. Szviridov altábornagy – aki Vorosilov marsallt váltotta fel a SZEB elnöki székében – a szovjet katonák ellen elkövetett merényletekre hivatkozva követelte többek között a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Tanácsa) és más szervezetek feloszlatását is. Ennek következményeképpen Rajk László belügyminiszter jú- lius elején mintegy 1 500 társadalmi egyesületet és ifjúsági szervezetet – köztük a KALOT-ot és a Cserkészszövetséget – oszlatott fel. Ez a lépés lényegében a civil társadalom elleni nyílt támadás volt, s a baloldali erőktől eltérően gondolkodó társadalmi csoportok felszámolását jelezte. 37 Mindez az Esztergomi járásban nem hozott számottevő sikert, hiszen az 1946. augusztus 24-én kelt titkári jelentés szerint „a papság ezekből a szervezetekből (KALOT és KALÁSZ) a fiatalokat részben a FISZ-ben tömöríti, valamint más újonnan alakítandó katolikus alakulatokba, melyek egyházi vezetés alatt állnak.” 38 Az 1946. szeptemberében elkészült az „Összefoglaló a Kongresszusi Versenyről” címet viselő jelentés, mely szerint: „A vállalt 30 MADISZ szervezetből 23 lett megalakítva, nem bírtuk 100%-ig végrehajtani mert 19 sváb és 6 szlovák község van a megyében amik most állnak kitelepítés előtt, nagy felfordulás van ezekben a falvakban.” 39 A fentiekben már esett szó Jordán Ferencről, az MKP Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottságának ifjúsági titkáráról aki – legalábbis a pártiratok szerint – a kinevezését követően egy rö- vid ideig megfelelő munkát végzett. 1946. novemberében azonban enyhén ittas állapotban a vármegyei titkár határozott tiltása ellenére „elkötött” egy vállalati gépkocsit, amivel közúti balesetet okozott. Az esetet 1946. november 9-én pártfegyelmi tárgyalás követte, melynek végkifejleteként Jordánt „szigorú dorgálásban” részesítették, továbbá figyelmezették arra, hogy a legkisebb vétség megfosztják a tisztségétől. 40 Alig egy hó- nappal később ez be is következett miután fegyverrel fenyegetett meg egy motorkerékpár tulajdonost, illetve verekedésben vett részt, aminek következtében bizonytalan időre minden tisztség alól felmentették. 41 Ez azonban nem sokat változtatott az amúgy is szétesőben lévő szervezet életében, hiszen 1947. februárjában még mindig nem volt a vármegyei bizottságban ifjúsági titkár. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a vidéki MADISZ szervezeteket a vármegyei titkárukon kívül senki sem látogatta rendszeresen, ráadásul ebben az időszakban a komoly anyagi nehézségekkel is meg kellett küzdeniük. 42 Az év közepére azonban pozitív változás következett be a szervezet életében, 36 PSZL 274. f. 11. áll. 11. ő. e. 76. 37 I ZSÁK L AJOS : Rendszerváltástól rendszerváltás ig. Magyarország története 1944 – 1990. Kulturtrade Kiadó,Bp., 1998. 65. 38 PSZL 274. f. 16. áll. 177. ő. e. 34. 39 Uo. 69. o. 40 MNL KEML XXXV23/5/I. 7 – 8. 41 Uo. 24. 42 MNL KEML XXXV23/20. 16. o.
