Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
Wencz Balázs 70 désben is szembekerülhessen egymással.” 4 Mindez azért is volt fontos, mert a szakszervezeteknek 1945 végére mintegy 400 000 tagja volt, míg ugyanebben az időszakban az MKP-nak csupán 150 000. Nem volt tehát véletlen, hogy az MKP 1945. május 20–21én megrendezett pünkösdi konferenciája egyik teljes napján a szakszervezetekkel foglalkoztak. 5 Ekkor felszínre került többek között az egységes mozgalom megteremtésé- nek a problémája, illetve a központi irányítás és a szervezeti fegyelem hiánya is. 6 Az országos pártértekezlet határozata a szakszervezetekben végzendő fontos feladatokat is kijelölte, melyek közé a munkásegység megvalósítását, a szakmai átképzést, a belső demokrácia megvalósításának az ügyét és a sikeres újjáépítés biztosítását sorolta. Ezeken kívül: „Az országos pártértekezlet kijelenti, hogy a kommunisták a szakszervezetekben az újjáépítés érdekében a munkabeszüntetés fegyverének, a sztrájknak alkalmazása ellen foglalnak állást anélkül, hogy lemondanának a munkásság sztrájkjogáról.” 7 1945. augusztus végére a szakszervezetek Komárom-Esztergom vármegyében is jelentős mértékben megerősödtek. Erre az időpontra a taglétszámuk elérte a 20 000 főt, emellett a kollektív szerződések érvényének a megállapítása, az ellátási kérdések, a termelési problémák és a különböző rohammunkák megszervezése terén komoly sikereket könyvelhettek el. 8 Az imént idézett jelentés külön kiemeli az újjáépítés idején Dorogon, Tokodon és Almásfüzitőn elért kiváló eredményeket is. Összességében tehát megállapítható, hogy a vármegye üzemeiben 1945. szeptemberének elejére a szakszervezetek többsége elfogadta az MKP központi utasításait, melynek eredményeképpen elsősorban a már említett gazdasági területen adódó feladatok végrehajtásában, az agitációban és a nagygyűlésekre való mozgósításban voltak a kommunista párt segítsé- gére. 9 A következő fontosabb részletre az 1946. március 10-ei vármegyei választmányi ülés világított rá, méghozzá akkor, amikor Damásdi Gyula arról beszélt, hogy a szakszervezetekre fontos feladatok hárulnak majd a közigazgatás megtisztítása során is. Kitért arra, hogy a bizottságok munkájában az általuk delegált tagok közül „már jó előre ki kell szemelni, kik azok az elvtársak, akik erre alkalmasak lesznek.” 10 Ugyanezen év júliusá- ban Soós Sándor már arra is figyelmeztette a szakszervezetek vezetőségét, hogy az eddig megszerzett pozíciókra 11 vigyázniuk kell, ugyanis a szociáldemokraták készen állnak azok átvételére. 12 A Bányamunkások Szakszervezete dorogi csoportjának augusztus 18-ai vezetőségi választását is egy ilyen példának látták, ekkor ugyanis az SZDP – igaz csak 26 szavazat különbséggel – de győzött. 13 A további kellemetlen meglepetéseket elkerülendő év végére kiépítették a szakszervezeti bizottságokat, ugyanis úgy gondol- 4 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944 – 1948. Szerk. R ÁKOSI S ÁNDOR – S ZABÓ B ÁLINT . Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1979. 77. 5 L UX J UDIT : A szakszervezetek történetéből. Friedrich Ebert A lapítvány, Bp., 2008. 79. 6 J AKAB S ÁNDOR : A magyar szakszervezeti mozgalom 1944 – 1950. Kossuth Kön y vkiadó, Bp., 1985. 22 – 23 7 A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt : i. m. 87 – 89. 8 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PSZ L), 274. f. 16. áll. 109. ő. e. 146. 9 S ZAKÁCS : A Magyar Kommunista Párt megalakulása és tevékenységének első időszaka KomáromEsztergom várm egyében 1945 – 1946. Tatabánya, 1979. 31. 10 MNL KEML XXXV23/4/II. 4. o. 11 A reakció kiváltó oka valószínűleg a júli us végi Tatabányán megrendezett szakszervezeti választás leh etett, melyen a kommunisták komoly sikert értek el. 12 MNL KEML XXXV23/4/I. 20. 13 PSZL 274. f. 16. áll. 177. ő. e. 34.
