Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - WENCZ BALÁZS: Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája Komárom-Esztergom Vármegyében 1945-1948 között
Az MKP tömegszervezetekkel kapcsolatos politikája… 71 ták, hogy azokon keresztül eredményesebb munkát tudnak majd végezni. 14 Elgondolá- sukban nagy szerepet játszhatott az is, hogy például a tatai járás területén a szakszervezetek kommunista tagjai „elszakadtak a párttól”, aminek következtében ez irányú munkájuk ellenőrizhetetlenné vált. 15 A változtatásoknak köszönhetően 1947 februárjá- ra a szakszervezetek vezetőségének munkájában – elsősorban Tatabányán 16 és Dorogon – komoly javulást tapasztaltak a párt vezetői, amit azonban még mindig nem tartottak megfelelőnek. Éppen ezért a szakszervezeti élet további javításának érdekében szemináriumokat (Dorog, Tokod, Tatabánya és Almásfüzitő) szervezetek, melynek eredményessége rövid időn belül megmutatkozott. 17 Az 1947. április 27e-i vármegyei választmányi ülésen további fontos utasításokkal látták el a tömegszervezeti munkával foglalkozó funkcionáriusokat. Ezekben szerepelt többek között a szociáldemokraták által irányított szakszervezetek kommunisták általi megerősítésének az igénye is, méghozzá oly módon, hogy a legjobban képzett „elvtársakat” be kellett ezekre a helyekre építeni. 18 Emellett ugyancsak fontos feladatként jelent meg a szervezetek vezetőségeiben a taglétszám gyarapításának az igénye is, különösen azért mert az „nem növekedett meg még azokon a helyeken sem, ahol kommunisták voltak az Ü. B.-ben, a szakszervezetekben és általában a vezetésben.” 19 Az MKP komáromi pártszervezete komoly eredményeket ért el ezen a téren is, hiszen egyes üzemi szervezeteiben 20 rövid idő leforgása alatt megduplázta – sőt egyes esetekben megháromszorozta – a tagjainak a számát, ráadásul a tagdíjfizetésben, ami folyamatosan komoly problémát jelentett, szintén jelentős előrelépés történt. 21 Az 1947. június 20-án kelt tömegszervezeti jelentés bepillantást enged a párt által ez irányban képviselt politikájának minden fontos részletbe. Szakszervezeti vonalon mindez azt jelentette, hogy a május 19-ei ülést követően a munkakörök felosztásá- val rendszeressé és jobban irányítottá tették ez irányú munkájukat. 22 Gyűléstervezetet is készítettek, melyet a hónap folyamán végre is hajtottak. Ennek keretében került sor Esztergomban a vármegyei üzemi értekezletre, mely a jelentés szerint hellyel-közzel eredményes volt. Komoly sikert könyvelhettek el a szakmaközi bizottságok kiépítésé- nek a terén, melyek számát hatról felemelték 12-re, többségében kommunista összeté- tellel. 23 Végezetül rátértek a „pedagógus vonalra”, ahol szintén a szakszervezeten keresztül próbálták kézbe venni az irányítást. Mihelyst felmerült annak a lehetősége, hogy a pedagógusok függetlenített vármegyei titkárt – ez volt az a pozíció, amely elengedhetetlen volt a számukra – kapjanak, azon nyomban beindult a kommunista gépezet. A módszer lényege a következő volt: a vármegye hat pedagógus szakszervezetének szak- 14 Magyar Nemzeti Levéltár KomáromEsztergom Megyei Levéltára (a továbbiakban : MNL KEML), MSZMP Komárom Megyei Bizottságának Archívuma, MKP KomáromEsztergom Vármegyei Bizotts á- ga, 20. ő. e. (a továbbiakban: XXXV23/20) 9. 15 MNL KEML XXXV24/8. 3. 16 Ebben a hónapban került sor a kommunisták számára komoly sikereket hozó üzemi bizo ttsági vála s ztásokra, melyen a 38 üzemből 32ben kommunista irányítású vezetést választottak. – A „sikerek” háttere természetesen árnyalt elemzést igényel, hiszen a hegemóniára igen nagy agresszivitással törekvő komm u nistákat a szovjet hátszél is segítette (a szerk.). 17 MNL KEML XXXV23/20. 15., 2531. 18 MNL KEML XXXV23/4/I. 48. 19 MNL KEML XXXV27/1. 1. 20 A vasutas, a postás, a rendőri és a lengyári. 21 MNL KEML XXXV27/1. 1. 22 MNL KEML XXXV23/20. 44 – 45. 23 Uo. 45.
